A nemzetgazdasági miniszter elmondta: megállapodtak abban is, ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. A társasági nyereségadó jövőre egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról.

A miniszter bízik abban, hogy az Országgyűlés gyorsított eljárással fogadja el a megállapodás megvalósulásához szükséges törvénymódosításokat.

Varga Mihály szerint a hiányszámokon várhatóan nem kell módosítani, ha egyéb világgazdasági körülmények ezt nem teszik szükségessé. Az inflációs tervet azonban át kell számítani, és a változó feltételekhez kell igazítani további makrogazdasági paramétereket is, a kormány azonban ráér márciusban módosítani a jövő évi költségvetést, ha szükséges.

A bérkiáramlás hatására a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom növekedése jelentősen javítja majd a gazdaság teljesítményét, a járulékcsökkentés pedig segíti a célzottabb fejlesztési-beruházási döntések meghozatalát a vállalatoknál - mondta a miniszter.

A munkaadók nagy terhet vállalnak, de ez hozzájárul az ország versenyképességének jelentős növekedéséhez és a szakképzett munkaerő megtartásához - kommentálta Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) elnöke a megállapodást.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a cégek számára egyelőre fájdalmas lépés pozitív eredménye a vállalkozásoknál néhány év múlva lesz látható.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (Okisz) elnöke hangsúlyozta, a helyzet megítélésekor tekintettel kell lenni a formálódó kedvezőbb üzleti háttérre is, a bürokrácia csökkentésére, a kkv-kat érintő gazdaságfejlesztő, foglalkoztatást bővítő támogatásokra, a piacbővítésre.

Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) elnöke szerint a járulékcsökkentés nem elég a béremelés többletének kompenzálásához.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szerint félő, hogy sok vállalkozás tönkremegy, illetve a "túlhúzott" minimálbér a kevés kompenzáció miatt a feketegazdaság erősödéséhez vezethet.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke azt mondta, sikerült elérni a szakszervezet stratégiai célját, hogy 2018-ra a minimálbér elérje az egyfős, egykeresős létminimum értékét. Hozzátette, szeretnék, ha a garantált bérminimum feletti bérkategóriákban is legalább kétszámjegyű béremelés lenne.

Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke is egyetértett abban, hogy a bejelentett minimálbér emelés révén a minimálbér nettó értéke 2018-ra eléri a létminimum szintjét.

A járulékcsökkentési és béremelési megegyezés megvalósulásával a bruttó bérek éves átlagos növekedése jövőre akár kétszámjegyű is lehet az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint. Az MTI által megkérdezett adószakértők kedvezőnek tartják a munkaadói járulék csökkentését, ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a kis cégeknél a tehercsökkentés nem ellensúlyozza a minimálbér emeléséből fakadó többletterheket.

Hegedüs Sándor, az RSM Hungary Zrt. adóüzletág vezetője rámutatott: a minimálbér-emeléssel több mint 10,5 százalékkal, a garantált bérminimum esetében pedig több mint 20 százalékkal emelkednek a munkáltatók személyi jellegű ráfordításai. Ahhoz pedig, hogy az 5 százalékpontos járulékcsökkentéssel ne járjon rosszul a költségvetés, legalább 8,8 százalékos átlagos béremelkedés szükséges jövőre.

Szmicsek Sándor, a Mazars könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég adópartnere is arra figyelmeztetett, a kis cégeknél a tehercsökkentés nem ellensúlyozza a minimálbér emeléséből fakadó többletterheket.

Pankucsi Zoltán, a Deloitte Zrt. adó- és jogi tanácsadási igazgatója szerint a kormány jelentős és érezhető segítséget nyújt a munkaadók számára a vállalt béremelés végrehajtásához a társasági adó és az élőmunka közterheinek csökkentésével.

A bejelentésre reagáltak pártok is. Az MSZP szerint nem a multik adóját kellene csökkenteni, hanem a magyar kis- és közepes vállalkozások terheit kell mérsékelni, mert így lehetne érdemi fizetésemelést adni a dolgozó embereknek. Az LMP szerint a bejelentett intézkedések jövőre sem emelik a létminimum fölé a legkisebb bért, nem biztosítanak garantált béremelést a minimálbér fölött keresőknek, ráadásul növeli a külföldi nagyvállalatok erőfölényét a kis- és közepes vállalkozásokkal szemben.