Infostart.hu
eur:
365.02
usd:
309.9
bux:
138697.66
2026. április 16. csütörtök Csongor

A bankok akár többet is fizetnének

A mostaninál nagyobb szolidaritási adó fizetésére is hajlandó a bankszektor, ha a terhek növekedése nem csak a pénzügyi ágazatot sújtja. A diszkriminációt azonban elvből elutasítja - hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Bankszövetség elnöke. Erdei Tamás kijelentette: támogatják az egyensúlyt javító intézkedéseket, de a kiadási oldal középtávú csökkentésére nem látnak megfelelő terveket.

A Magyar Bankszövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: ha szükséges, hajlandók akár nagyobb szolidaritási adót is megfizetni, de csak arányos teherviseléssel.

Erdei Tamás szerint javaslatot is tettek a kormánynak az emelt adó bevezetésére, amely minden olyan vállalkozásra vonatkozna, amelynek eredménye meghalad egy meghatározott összeget, de választ nem kaptak.

A bankokat már így is diszkriminálják

A bankrendszer már így is a legtöbb adót fizeti Magyarországon, társasági adóként 24 százalékot fizetnek a bankok és pénzintézetek, miközben az effektív adókulcs a magyar versenyszférában 9 százalék, ráadásul a bankok nem igényelhetik vissza az áfát sem.

Ezek mellett újabb diszkriminációt nem tudnak elfogadni. Ez elvi kérdés - hangsúlyozta Erdei Tamás.

Elhagyhatják a bankok Magyarországot?

A bankszövetség elnöke megjegyezte: ha az átlag adókulcs elér egy olyan pontot, amely komoly megterhelést jelent a bankszektor számára, akkor nem jönnek új bankok Magyarországra, és a régiek is bizonyos tranzakciókat határon túlra visznek, bizonyos nyereségeket nem Magyarországon mutatnak ki. Erdei Tamás szerint ez a pont már nincs túl messze.

Támogatják a megszorításokat, de hiányolják a reformokat

Évek óta hangoztatjuk, hogy muszáj az egyensúly irányába lépéseket tenni, mert a deficit meg fogja ölni a gazdaságot - fogalmazott Erdei Tamás, kiemelve, hogy a bankszövetség támogatja az egyensúlyt javító intézkedéseket.

"Azt kell mondjuk: végre egy kormány a népszerűségét is feláldozva elkezd lépéseket tenni, hogy egyensúlyba hozzuk az országot" - tette hozzá.

Erdei Tamás szerint azzal is egyetértenek, hogy első lépésként nem lehetett mást csinálni, mint a bevételek irányában egy óriási lépést tenni.

Hiányolják azonban a kiadási oldalon azokat a komoly lépéseket, az oktatás, az egészségügy, az önkormányzati rendszer valódi reformját, amelyek helyre tudják hozni középtávon a gazdaságot, illetve azt sem látják, hogy egy-két év távlatában miként kezdi el a kormányzat "visszaépíteni" a gazdaság versenyképességét.

A bankszektor félelmei

"Ezekről politikai kinyilatkoztatásokon kívül semmit sem hallottunk" - mutatott rá a bankszövetség elnöke, hozzátéve: attól tartanak, hogy ha a bevételi oldal megnövelése útján valamelyest csökken a nyomás a kormányon, akkor felpuhul a reform iránti elkötelezettség.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Oeconomus: sok még az akadály az Ukrajnának szánt óriáshitel előtt

Oeconomus: sok még az akadály az Ukrajnának szánt óriáshitel előtt

Ha nem az orosz jóvátételből fizetik vissza, a tagállamok lesznek felelősek az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelért. Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vesz részt benne. Ezt még az Orbán-kormány alkudta ki Brüsszelben, amikor elfogadta a hitelszerződést – azóta viszont „technikai” vétóval akadályozza a folyósítását a „ha nincs olaj, nincs pénz” jegyében.

Alkotmányjogász: korlátozható a kormányfő mandátuma, de visszamenőleg egy fontos jogelvbe ütközne

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje a vasárnapi győzelmi beszédében számos közjogi méltóság lemondását követelte, de azt is bejelentette, hogy kormányával két ciklusban maximalizálnák a kormányfői megbízatást. Az InfoRádió ezek jogi és alkotmányos hátteréről kérdezte Stánicz Péter alkotmányjogászt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×