Infostart.hu
eur:
378.98
usd:
322.07
bux:
124924.87
2026. február 24. kedd Mátyás
méh
Nyitókép: Pixabay

Még az aszálynál is nagyobb tragédia fenyegeti a mezőgazdaságot

Amerikai kutatók szerint rendkívül nagy gondot okoz a beporzó rovarok hiánya a mezőgazdaságban. Ha minden így megy tovább, nem az aszály lesz a legfőbb probléma a növénytermesztésben.

Sokan aggódnak, mert a globális felmelegedés okozta aszály miatt egyre nehezebb lesz megtermelni az élelmiszerek előállításához szükséges növényeket. Van azonban egy másik probléma is, amit szintén régóta hangoztatnak a tudósok, de nincs előtérben: a csapadékkal együtt a beporzók is eltűnőben vannak.

A hvg.hu által idézett, a Nature Ecology & Evolution című tudományos folyóiratban nemrég megjelent publikáció arra mutat rá, milyen komoly problémát jelent már most a beporzó rovarok hiánya. Annak fényében, hogy az élelmiszernövények 75 százalékához szükség van ezekre az élőlényekre, meglehetősen ijesztő, hogy

globálisan az élelmiszernövények mintegy 60 százalékának nem jut elegendő rovar, így nem is várható tőlük annyi termés, mint amennyi egyébként lehetne.

Az amerikai Rutgers Egyetem tudósa szerint alapvetően hiányoznak azok a kutatások, amelyek azt vizsgálták, hogy mekkora lehet a hiány jelenleg a globális mezőgazdaságban. A szakember ezért egy nemzetközi csapat segítségével azt vizsgálta meg, hogy a kevesebb rovar milyen hatással van az élelmiszertermelésre.

A kutatók elemezték a terménybeporzás egyik legátfogóbb globális adatkészletét, ami azokat a legnépszerűbb élelmiszernövényeket tartalmazza, amelyek terméshozamához beporzókra van szükség. A CropPol nevű adatbázisban három évtizeden át regisztrálták a szakemberek a beporzókról, a viráglátogatásról – vagyis, hogy milyen gyakran szállnak a virágra a rovarok –, valamint magáról a beporzásról.

A szakemberek azt találták, hogy a növények 60 százalékánál elégtelen a beporzás, a probléma pedig a vizsgált 49 különböző növényfaj közül 25-öt érint.

A helyzet az áfonya, a kávé és az alma esetében a legsúlyosabb. A beporzók alacsony száma az adatbázisban szereplő országok 85 százalékát érintette, és mind a hat kontinensre jellemző a probléma – összegez a Science Alert.

Kiderült még, hogy az alacsony beporzószám kevésbé valószínű azokon a területeken, ahol a terület 1 kilométeres körzetében nagyobb erdős rész található.

Címlapról ajánljuk
Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.

Ezt a levelet küldte Orbán Viktor António Costának, az Európai Tanács elnökének

Orbán Viktor miniszterelnök levelet küldött António Costának, az Európai Tanács elnökének, 2026. február 23-án. A levelet a kormányfő 2026. február 24-én tette közzé közösségi oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyelnek ma a befektetők, a várakozások szerint ugyanis másfél év után újraindulhat a kamatcsökkentési ciklus Magyarországon. Bár a piaci árazások már tükrözik a kamatok esetleges csökkentését, Varga Mihály mai sajtótájékoztatója és a hazai monetáris politika jövőbeli iránya fontos üzeneteket közvetíthet a devizapiacok számára is. A kamatdöntés felé közeledve fokozatosan erősödik a hazai fizetőeszköz árfolyama: az euró jegyzése a reggeli 379,5 feletti szintről 379 alá, míg a dollár árfolyama a 322,3-as szintről 321,5 környékére mérséklődött. Délután meg is kapták a várt jelzést a piacok: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×