Infostart.hu
eur:
387
usd:
328.61
bux:
0
2025. december 26. péntek István
méh
Nyitókép: Pixabay

Még az aszálynál is nagyobb tragédia fenyegeti a mezőgazdaságot

Amerikai kutatók szerint rendkívül nagy gondot okoz a beporzó rovarok hiánya a mezőgazdaságban. Ha minden így megy tovább, nem az aszály lesz a legfőbb probléma a növénytermesztésben.

Sokan aggódnak, mert a globális felmelegedés okozta aszály miatt egyre nehezebb lesz megtermelni az élelmiszerek előállításához szükséges növényeket. Van azonban egy másik probléma is, amit szintén régóta hangoztatnak a tudósok, de nincs előtérben: a csapadékkal együtt a beporzók is eltűnőben vannak.

A hvg.hu által idézett, a Nature Ecology & Evolution című tudományos folyóiratban nemrég megjelent publikáció arra mutat rá, milyen komoly problémát jelent már most a beporzó rovarok hiánya. Annak fényében, hogy az élelmiszernövények 75 százalékához szükség van ezekre az élőlényekre, meglehetősen ijesztő, hogy

globálisan az élelmiszernövények mintegy 60 százalékának nem jut elegendő rovar, így nem is várható tőlük annyi termés, mint amennyi egyébként lehetne.

Az amerikai Rutgers Egyetem tudósa szerint alapvetően hiányoznak azok a kutatások, amelyek azt vizsgálták, hogy mekkora lehet a hiány jelenleg a globális mezőgazdaságban. A szakember ezért egy nemzetközi csapat segítségével azt vizsgálta meg, hogy a kevesebb rovar milyen hatással van az élelmiszertermelésre.

A kutatók elemezték a terménybeporzás egyik legátfogóbb globális adatkészletét, ami azokat a legnépszerűbb élelmiszernövényeket tartalmazza, amelyek terméshozamához beporzókra van szükség. A CropPol nevű adatbázisban három évtizeden át regisztrálták a szakemberek a beporzókról, a viráglátogatásról – vagyis, hogy milyen gyakran szállnak a virágra a rovarok –, valamint magáról a beporzásról.

A szakemberek azt találták, hogy a növények 60 százalékánál elégtelen a beporzás, a probléma pedig a vizsgált 49 különböző növényfaj közül 25-öt érint.

A helyzet az áfonya, a kávé és az alma esetében a legsúlyosabb. A beporzók alacsony száma az adatbázisban szereplő országok 85 százalékát érintette, és mind a hat kontinensre jellemző a probléma – összegez a Science Alert.

Kiderült még, hogy az alacsony beporzószám kevésbé valószínű azokon a területeken, ahol a terület 1 kilométeres körzetében nagyobb erdős rész található.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×