Infostart.hu
eur:
362.25
usd:
322.71
bux:
146064.21
2026. november 10. kedd Réka
Nyitókép: Pexels.com

Így változott az átlagéletkor itthon

Az Európai Unió népességének átlagéletkora 2023-ra elérte a 44,5 évet, ami azt jelenti, hogy az uniós átlagéletkor tíz év alatt, a 2013-ban feljegyzett 42,2 évről 2,3 évvel emelkedett - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala.

Az Eurostat közlése szerint a vizsgált, 2013 és 2023 közötti időszakban az átlagéletkor valamennyi uniós tagállamban nőtt, kivéve Máltát (-0,4) év és Svédországot (-0,1 év), valamint Németországot, ahol ez a mutató változatlan maradt.

Öt uniós országban a népesség átlagéletkora legalább 4 évvel emelkedett. Ezek közé tartozik Portugália, ahol ez a mutató 4,4 évvel nőtt, majd Görögország, Spanyolország, Szlovákia és Olaszország, ahol a növekedés 4 év.

Az uniós tagállamok között a lakosság átlagos életkora Olaszországban (48,4 év) volt a legmagasabb és Cipruson (38,4 év) a legalacsonyabb.

Magyarországon a lakosság átlagos életkora 44,2 év volt 2023-ban az uniós statisztikai hivatal adatai szerint, ami 0,1 százalékkal több, mint 2013-ban volt.

A 65 éves és az annál idősebb uniós lakosság aránya 5,7 százalékkal nőtt tíz év alatt, a 2013-as 27,7 százalékról 2023-ra 33,4 százalékra.

A legtöbb időskorú Portugáliában (38 százalék), Olaszországban és Finnországban (mindkettő 37,8 százalék) élt. A legkevesebb Luxemburgban (21,5 százalék), Írországban (23,2 százalék) és Cipruson (24,7 százalék).

Magyarország esetében ez a mutató 31,6 százalék volt 2023-ban, amig 2013-ban 25,1 százalék.

2013-hoz képest a 65 éves és az annál idősebbek aránya a legnagyobb mértékben Lengyelországban (+10,4 százalék), Bulgáriában (+9,2 százalék) és Horvátországban (+9,0 százalék) nőtt, a legalacsonyabb mértékben pedig Luxemburgban (+1,3 százalék), Máltán (+2 százalék) és Ausztriában (+2,8 százalék) - derült ki az uniós statisztikai hivatal jelentéséből.

Címlapról ajánljuk
Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Fenntarthatóság, klímaváltozás, kibertámadások – kifejezések, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat. Mit tenne, ha napokig nem férne hozzá a pénzéhez, mint a múlt héten Paraguayban milliók, vagy mihez kezdene, ha sokáig nem lenne áram, mint tavaly Spanyolországban rengeteg háztartás számára? A témáról Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató, környezettudós nyilatkozott az InfoRádióban.

Magyar Péter: a második világháború óta nem volt ennyire bonyolult és veszélyes a nemzetközi helyzet

A második világháború óta nem volt ennyire bonyolult és veszélyes a nemzetközi helyzet, mint jelenleg – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök Berlinben, a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett, 17. State of Europe (Európa helyzete) című rendezvényen hétfőn, a berlini fal leomlásának 37. évfordulóján.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×