Infostart.hu
eur:
363.14
usd:
323.67
bux:
147861.5
2026. november 5. csütörtök Imre

Nem sikerült megmenteni Anne Frank gesztenyefáját

Hiába küzdöttek ellene a civilek, Amszterdamban mégis kivágják azt a gesztenyefát, amely Anne Frank számára megnyugvást jelentett, amikor a nácik elől bujkált a 2. világháború idején.

A város nemrég megvizsgáltatta a másfél évszázados fát, és kiderült, hogy állapota miatt már nem lehet tovább halogatni a kivágását.

A műveletet először elhalasztották, hogy kidolgozható legyen egy terv a megmentésére, később azonban mégis a kivágása mellett döntöttek. Kiderült ugyanis, hogy a törzsének mindössze 28 százaléka egészséges, ez pedig veszélyessé teszi a hatalmas növényt.

A 27 tonnás gesztenyefa annak a melléképületnek a szomszédságában áll, amelyben a Frank-család bujkált a 2. világháború idején. A növény mindazok számára ismerős lehet, akik olvasták a fiatal lány, Anne Frank naplóját.

A zsidó tinédzserlány ugyanis számos helyen említést tesz róla a kötetben, amelyet az alatt a 25 hónap alatt írt, amíg családja a nácik elől bujkált, egészen 1944-es letartóztatásukig.

Anne Frank és családja a náci hatalomátvétel után menekült Németországból Hollandiába, az ország 1940-es német megszállása után azonban bujkálni kényszerültek. Az akkor 15 éves Anne és nővére, Margot tífuszban halt meg a Bergen-Belsen-i koncentrációs táborban, 1945 márciusában, néhány héttel a tábor felszabadítása előtt.

Édesanyja Auschwitzban halt meg, édesapja azonban megmenekült. Amszterdamba visszatérve tudta meg, hogy elveszítette feleségét, később a vöröskereszten keresztül értesült lányai haláláról.

Anne naplóját az egyik segítőjüktől kapta meg. Ahhoz megjegyzéseket fűzött, majd 1947-ben kiadta.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás külpolitikai szakértő szerint bár Donald Trump Make America Great Again-politikája alapvetően sikeres volt, mégis elpártoltak tőle a latinok és a feketék, véget érhetett a „trumpi koalíció kora” – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
Kiderült: bővülhet Matolcsy György gyanúsítási listája, csak zárt ülésen hajlandó beszélni a volt jegybankelnök

Kiderült: bővülhet Matolcsy György gyanúsítási listája, csak zárt ülésen hajlandó beszélni a volt jegybankelnök

Csütörtök délután tartja következő ülését az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság a parlamentben. A testület még a letartóztatása előtt beidézte Matolcsy György korábbi jegybankelnököt és Varga Mihályt, az MNB jelenlegi vezetőjét. Az előzetes letartóztatásban lévő Matolcsyt ma biztos nem hallgatja meg a bizottság, a védője viszont a hírek szerint beszámol az álláspontjáról, második napirendi pontként pedig Varga Mihály személyesen beszél a képviselők előtt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×