Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Nem sikerült megmenteni Anne Frank gesztenyefáját

Hiába küzdöttek ellene a civilek, Amszterdamban mégis kivágják azt a gesztenyefát, amely Anne Frank számára megnyugvást jelentett, amikor a nácik elől bujkált a 2. világháború idején.

A város nemrég megvizsgáltatta a másfél évszázados fát, és kiderült, hogy állapota miatt már nem lehet tovább halogatni a kivágását.

A műveletet először elhalasztották, hogy kidolgozható legyen egy terv a megmentésére, később azonban mégis a kivágása mellett döntöttek. Kiderült ugyanis, hogy a törzsének mindössze 28 százaléka egészséges, ez pedig veszélyessé teszi a hatalmas növényt.

A 27 tonnás gesztenyefa annak a melléképületnek a szomszédságában áll, amelyben a Frank-család bujkált a 2. világháború idején. A növény mindazok számára ismerős lehet, akik olvasták a fiatal lány, Anne Frank naplóját.

A zsidó tinédzserlány ugyanis számos helyen említést tesz róla a kötetben, amelyet az alatt a 25 hónap alatt írt, amíg családja a nácik elől bujkált, egészen 1944-es letartóztatásukig.

Anne Frank és családja a náci hatalomátvétel után menekült Németországból Hollandiába, az ország 1940-es német megszállása után azonban bujkálni kényszerültek. Az akkor 15 éves Anne és nővére, Margot tífuszban halt meg a Bergen-Belsen-i koncentrációs táborban, 1945 márciusában, néhány héttel a tábor felszabadítása előtt.

Édesanyja Auschwitzban halt meg, édesapja azonban megmenekült. Amszterdamba visszatérve tudta meg, hogy elveszítette feleségét, később a vöröskereszten keresztül értesült lányai haláláról.

Anne naplóját az egyik segítőjüktől kapta meg. Ahhoz megjegyzéseket fűzött, majd 1947-ben kiadta.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×