A 2019-es választások eredményéhez képest a Szabadságpárt rekordot ért el, hiszen 13 százalékkal tudta növelni szavazatainak arányát. A jelenlegi kormánypárt, a Néppárt ugyanakkor 12 százalékot vesztett. A kérdés most az, hogy miként lehet ezekből a számokból alkuerőt, koalíciót felépíteni, és ha ezt a kérdést tesszük fel, akkor már több probléma is előkerül - értékelte Kiss J. László, a Corvinus Egyetem tanára a vasárnapi osztrák választás eredményét az InfoRádióban.
A Szabadságpárt a 2019-es választások eredményéhez képest csúcseredményt hozott, 13 százalékkal tudta megnövelni szavazatainak számát - mondta Kiss J. László az InfoRádió hétfő reggeli műsorában. Hozzátette: a jelenlegi kormánypárt, a Néppárt 12 százalékot vesztett, a szociáldemokraták pedig többé-kevésbé ugyanazt hozták, mint 2019-ben.
A lényeg viszont az, hogy miként lehet lehet ezekből a számokból alkuerőt, koalíciót felépíteni, és ha ezt a kérdést tesszük fel, akkor több probléma merül föl - értékelt a Corvinus Egyetem tanára.
A Néppárt vezetője is kijelentette, hogy a Herbert Kickl által vezetett nyertes párttal nem hajlandó koalíciót kötni. Itt Kickl személye lényeges, ő a kizáró tényező - mondta Kiss J. László. Hozzátette: a Szabadságpárttal képes lenne koalíciót kötni a Néppárt, mert a két párt programja között sok az átfedés, elég a migrációhoz való viszonyt vagy a gazdaságpolitikát nézni.
A másik probléma, hogy az osztrák alkotmány szerint az államelnök, Alexander Van der Bellen döntő szerepet kap a koalícióalkotásban. Az államelnök vasárnap este már nyilatkozott nyilatkozott: felkérte a pártokat, hogy kezdjenek tárgyalásba egymással, és vegyék figyelembe a liberális demokráciának a szempontjait - említette az egyetemi tanár.
Kiss J. László emlékeztetett arra, hogy az osztrák elnök már 2016-ban is, amikor megválasztották, kijelentette, hogy a Szabadságpártot nem tekinti demokratikus pártnak, Európa-ellenesnek tekinti, és az államelnök szerint a Szabadságpárt nem felel meg a demokratikus jogállam igényeinek.
A koalíciós tárgyalások most elkezdődnek, és az a lehetőség látszik, hogy mégis a jelenlegi kormánypárt, a második helyezett Néppárt lesz a befutó a kormányalakítás szempontjából - vélekedett Kiss J. László. Mint mondta, erre van példa, hiszen 2000-ben a választáson harmadik erő vezetője, Wolfgang Schüssel lett a kancellár.
Az egyetemi tanár mindezek alapján "egy hosszú koalíciós pókerre" számít.
KAPCSOLÓDÓ HANG
KezdőlapKülföldVálasztás után: csak akkor lehet koalícióképes a Szabadságpárt, ha az elnök kimarad - szakértő
Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.
A Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje kommentálta a Rubovszky Rita oktatási miniszterségéről szóló sajtóhíreket, és úgy sejti, a pártnak akár 141 képviselője is lehet az új Országgyűlésben.
Az elmúlt 24 órában nagyon feltekrte a támadások intenzitását az orosz haderő: több mint 600 drónt és több tucat rakétát indítottak Ukrajna ellen. Az észak-donyecki fronton elérték a támadók Szofiivkát, így alig 25 kilométerre vannak Kramatorszktól, a megye de facto adminisztratív központjától. A béketárgyalások közben teljesen leálltak, Trump Iránnal foglalkozik. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel pénteken.