Megemlékezésekkel kezdődik az Országgyűlés plenáris ülése hétfőn 13 órakor. A képviselők négy közelmúltban elhunyt társuk, a szocialista Donáth László és Bodzás Ferenc, valamint az MDF-es Kupa Mihály és a kisgazda Vincze Kálmán emléke előtt hajtanak fejet. Elhangzik néhány gondolat a helyi önkormányzatok napja alkalmából is.

Napirend előtt várhatóan a miniszterelnök is felszólal.

Orbán Viktor a tavaszi ülésszak első napján, február 26-án is beszédet mondott. Akkor az államfőválasztás, a gyermekvédelem, a svéd NATO-csatlakozás és az orosz–ukrán háború volt a legfontosabb téma, most minden bizonnyal az árvízi védekezésről és a gazdasági semlegességről beszél majd.

A parlament igazolja Hidvéghi Balázs mandátumát, aki Győrffy Balázs helyét foglalja el a Fidesz frakciójában. A kormány már nyilvánosságra hozta a második félév jogalkotási programját. A 25 oldalas anyagban törvénytervezetek, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek szerepelnek, tehát nem mindegyikről a parlament dönt majd.

Biztosan az Országgyűlés elé kerül viszont majd a 2025-ös költségvetés, amelyet ezúttal nem nyáron fogadtak el, hanem télre halasztották a döntést. Indoklással, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szolgált egy korábbi Kormányinfón.

„Olyan mértékben fogja befolyásolni az amerikai elnökválasztás eredménye a jövő évi költségvetési tervezést, hogy november eleje után, közepén nyújtjuk be a költségvetést, és decemberben fogadjuk el. Reményeink szerint ez egy egyszeri megoldás, és utána visszatérhetünk az elmúlt évtizedben alkalmazott gyakorlathoz, hogy már nyárra megvan a jövő évi költségvetés” – fogalmazott augusztusban a tárcavezető.

A sok tucat tervezett rendelkezés közül nagy figyelemre és heves vitára számíthat Lázár János új személyszállítási törvénye, amely állampolgári joggá emelné az állam által szervezett közösségi közlekedést. A miniszter ennek érdekében minimális szolgáltatásként határozná meg, hogy a lakóhelyről a járásközpontba naponta háromszor el lehessen jutni átszállás nélkül, a járásközpontból a megyeszékhelyre, illetve onnan Budapestre pedig naponta kétszer, ugyancsak átszállás nélkül.

„Magyarországon 3100 település van, 500 magyar településen ez nem megoldott. 150-et egyáltalán nem kapcsoltunk be eddig a tömegközlekedésbe. 350-ről pedig mélyen hallgatunk, hogy ott mi is történik, és akkor nem mondtam még azokat a településeket, ahol ezt a minimális hármas szintet nem tudjuk teljesíteni, vagy nem érjük el” – mondta korábban.

Sok kormányrendelet megalkotását vagy módosítását is tervezi a kabinet. Egyebek mellett kimondanák, hogy a közbeszerzéseknél zöld szempontokat is kötelező figyelembe venni, hozzányúlnának a lakossági tűzijátékok szabályaihoz, pontosítanák a csok pluszról, a falusi csokról és a babaváró támogatásról szóló jogszabályt és a közterületi reklámok kihelyezéséről szóló rendeletet is.