Címke: tudósítóink (1022 cikk)

A közép-európai országok közül először Szlovákiát kereste fel Alexander Van der Bellen, Ausztria tavaly decemberben megválasztott új elnöke. Vendéglátójával, Andrej Kiska szlovák köztársasági elnökkel megegyeztek abban, hogy a kétsebességes Európa létrejötte esetén mindketten szeretnének az unió magjában maradni.

Theresa May brit kormányfőnek két brüsszeli vacsoravendége van szerdán a Downing Street 10-ben: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Michel Barnier, az Európai Unió Brexit-ügyi főmegbizottja. Nem udvariassági látogatás ez, olyan témák megvitatására kellett felkészülnie a miniszterelnöknek, mint az unió 50 milliárd fontos Brexit-követelése, vagy az, hogy Spanyolország vétóval fenyeget Gibraltár státusza miatt.

Berlinben higgadtan fogadták, hogy az izraeli kormányfö nem volt hajlandó fogadni a német külügyminisztert. Sigmar Gabriel még Jeruzsálemben tett első nyilatkozatában úgy vélte, hogy Németországnak semmiképpen sem szabad az izraeli belpolitika eszközévé válnia. A találkozót az izraeli miniszterelnök azért mondta le, mert a német külügyminiszter megbeszélést folytatott a jeruzsálemi kormány településpolitikáját bíráló civil szervezetek képviselőivel.

Az iparilag legfejlettebb, valamint leggyorsabban fejlődő államokat tömörítő G-20 szervezet mintájára a német kancellár kezdeményezésére úgynevezett W20 értekezlet kezdődött Berlinben a világ sorsát alakító nők részvételével. A konferencia alighanem legnagyobb érdeklődést kiváltó résztvevője az amerikai elnök leánya, Ivanka Trump. Őt Angela Merkel akkor hívta meg, amikor néhány hete a Fehér Házban tárgyalt Donald Trumppal és az elnök leánya mellette foglalt helyet.

Vasárnap este a német kancellár és a lengyel kormányfő közösen nyitotta meg a világ legnagyobb ipari seregszemléjét, a hannoveri nemzetközi vásárt, amelynek idei díszvendége Lengyelország. Angela Merkel beszédében síkraszállt a piacok szabadsága mellett, és minden szempontból hátrányosnak nevezte a protekcionista intézkedéseket. Beata Szydlo hitet tett Európa mellett, mert új intézkedésekre van szükség további országok kiválásának megakadályozására az Európai Unióból.

A szomszédos Kolumbiában keres jobb életet sok venezuelai, aki a szegénység és éhezés elől menekül. Az országban további tüntetések várhatók azt követően, hogy néhányan meghaltak a tiltakozások során.

12 év szünet után hajtottak végre újra kivégzést az amerikai Arkansas szövetségi államban. Úgy tűnik ezt továbbiak követik, egy egyszerű ok miatt: hamarosan lejár az egyik szernek a szavatossága, amellyel az elítélteket kivégzik.

Elemzők szerint a választók további jobbratolódását eredményezheti a csütörtök esti párizsi terrortámadás, melyben egy rendőr meghalt, kettő pedig súlyosan megsebesült. Két nappal az elnökválasztások első fordulója előtt a legesélyesebb jelöltek a tragédiára való tekintettel felfüggesztették kampányukat.

A brit képviselőház nagy többséggel elfogadta az előrehozott választásról szóló kormányjavaslatot. A királynő május 3-án feloszlatja a parlamentet, június 8-án választás lesz Nagy-Britanniában, és ezt - ha csak nem születik meglepetés - előreláthatólag Theresa May eddig is kormányon volt konzervatív pártja fogja megnyerni.

A német külügyminiszter Bagdadban kijelentette, hogy elsősorban az Egyesült Államok feladata Irak talpra állítása. Sigmar Gabriel szerint 2003-ban washingtoni kezdeményezésre a nemzetközi jog semmibevételével történt a katonai beavatkozás, amelynek súlyos következményeiért jórészt az amerikai kormányt terheli a felelősség.

„Megtámadhatlan” a bizonyíték arra, hogy április elején szaringázt vagy ahhoz hasonló anyagot vetettek be egy lázadó szíriai város ellen – ezt állítja a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet nevű nemzetközi csoport. Izrael szerint közben a szíriai kormánynak még mindig több tonna vegyi fegyvere lehet.

A berlini politikusok megdöbbenéssel fogadták, hogy a német földön élő több mint hárommillió török jelentős hányada Erdogan elnök irányvonalát támogatja. Ezt az ellenzéki zöldpárt török származású vezetője, Cem Özdemir úgy értelmezte, hogy a németországi demokrácia áldásait élvező törökök otthon maradt honfitársaikat szabályos diktatúrába taszították.

A cseh korona erősödése miatt nőhet a szakemberhiány Szlovákiában. A cseh jegybank április 6-án elengedte az árfolyamküszöböt, azaz mostantól engedi, hogy a korona az euróval szemben a 27-es szint alá tudjon jönni, tehát erősödhessen. A szlovák munkavállalóknak így jobban megéri majd a szomszédos Csehországban állást vállalni, a cseheknek viszont nem lesz kifizetődő a szlovák munka.

A múlt hónap végén a Saar-vidéken tartott választás előtt úgy tűnt: Martin Schulz, a Szociáldemokrata Párt újonnan megválasztott elnöke akkora népszerűségnek örvend, hogy leelőzte a kancellárt. A voksolás kimenetele azonban ezt alaposan megcáfolta. Angela Merkel támogatottsága a küszöbön álló két újabb tartományi választás előtt tovább erősödött.

A szlovák Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal továbbra is érvényben kívánja tartani azt a törvényt, amely megszabja, hogy a médiumok és az egyes minisztériumok a hivatalos földrajzi megnevezéseket használják, nem pedig a rövidített változatukat. A napokban írásos figyelmeztetést kapott több szlovákiai szerkesztőség és minisztériumi sajtóosztály a hivataltól, mert a Brexitről szóló tudósításokban Britanniának nevezték Nagy-Britanniát.

Berlinben a nemzetközi gazdasági szervezetek vezetői a világkereskedelem nyitottsága mellett szálltak síkra. A német kancellár hivatalában rendezett tanácskozáson előkészítették a világ iparilag legfejlettebb 20 országának júliusra, Hamburgba tervezett értekezletét is. Idén Németország tölti be a G-20 szervezetének elnöki szerepét.

Egyre nagyobb méreteket ölt a behozott brazil hús körül kialakult botrány Szlovákiában. Pár napja újabb Brazíliából származó húsmintában találtak szalmonellabaktériumot. Közben arra is fény derült, hogy a fertőzött húskészítmények terjesztésében olyan offshore cégek is részt vettek, amelyek nem a megadott, hivatalos címen székelnek.

Egyre kevesebb német látja szívesen az újonnan érkező menekülteket, és egyre többen sürgetik azt is, hogy a kormány uniós szinten is gondoskodjék a menekültek méltányos elosztásáról.

A német igazságügyminiszter védelmébe vette azt a törvényjavaslatot, amely 50 millió euróig terjedő összegre bírságolhatja a közösségi oldalakat, ha nem távolítják el az álhíreket és a gyűlöletkeltő cikkeket legkésőbb egy héten belül. Heiko Maas hangsúlyozta, hogy alaptalan cenzúrát emlegetni, és attól sem kell tartani, hogy a közösségi oldalak leszűkítik tájékoztatásaikat.

A radikális baloldali jelölt előretörése és a szélsőjobboldal visszaszorulása figyelhető meg a francia elnökválasztási kampány finiséhez közeledve. A választók között sok a bizonytalan, és egyre kevesebben hisznek a közvélemény-kutatásoknak.