Infostart.hu
eur:
383.39
usd:
329.15
bux:
108181.26
2025. december 8. hétfő Mária
A részletek nem fontosak: cselekvő kormányt akarnak a franciák

A részletek nem fontosak: cselekvő kormányt akarnak a franciák

Vihar söpört végig Franciaországon, amely alaposan átrendezte a több évtizedes politikai berendezkedést - vélik csaknem egyöntetűen politikai elemzők a parlamenti választások második fordulójának eredményét kommentálva. Az új francia képviselőház legitimitása az elképesztően alacsony választási részvétel miatt meglehetősen gyengécske, de ez a jelek szerint a franciákat nem zavarja: cselekvő kormányt akarnak.

Emmanuel Macron pártja, a semmiből létrehozott Köztársaság lendületben és az elmúlt években politikailag teljesen jelentéktelenné vált jobbközép Modem alkotta koalíció 359 mandátumot szerzett meg az 577-ből, ami egészen pontosan 62,22 százalékos többséget jelent. Ezzel, a több mint kényelmes többséggel Franciaország fiatal elnöke az alkotmánymódosítást leszámítva,

bármit átvihet a törvényhozáson.

A parlamenti választások egyik nagy eredménye, hogy az talán sosem látott mértékű megújulást hozott a honatyák körében, 75 százalékuk ugyanis első mandátumát fogja megkezdeni.

A másik, előre látott, de mégis politikai földrengésszerű esemény, hogy

a szocialista párt a futottak még kategóriába került.

Hagyományos szövetségeseivel, a Baloldali Radikálisokkal és az Egyéb Bal-nak nevezett tömörüléssel együtt összesen 45 mandátumhoz jutottak, de ha ezt a számot kibontjuk, akkor az látszik, hogy a „vegytiszta” szocialista honatyák száma 29-re zsugorodott.

A választások másik abszolút vesztesének a korábban a szocialistákkal kormányzó, de Francois Hollande liberális fordulata miatt a koalíciót felrúgó zöldek tekinthetők, akiknek egyetlen parlamenti mandátumot sem sikerült megszerezniük.

A jobboldali Republikánusok aránylag emelt fővel tekinthetnek az eredményekre, hiszen 131 képviselőjük ülhet majd a parlamentben, ám a mára ideológiailag színtelen-szagtalanná vált párt elemzők szerint jelenlegi formájában nem sokáig maradhat egyben.

Ennek az oka az, hogy a pártvezetés egy része semmiben sem különbözik Emmanuel Macron embereitől, a másik része, az „igazi” jobboldaliak viszont karakteresebb politikát akarnak. Nemzeti identitásról, kultúráról, szuverenitásról meg hasonlókról beszélnének, ezek azonban egyelőre a Republikánusok berkeiben is inkább szitokszavaknak, tabutémáknak számítanak.

Emmanuel Macron pártjának nagyarányú győzelmét amúgy a szélsőségek megerősödése kíséri.

A Jean-Luc Melenchon szélsőbaloldali politikus által ugyancsak a semmiből létrehozott „Lázadó Franciaország” nevű formáció 18 mandátumot szerzett, így frakciót is alakíthatnak. A szélsőjobboldalinak nevezett, valójában nemzeti baloldali politikát hirdető Nemzeti Front pedig a korábbi kettő helyett immár nyolc képviselővel rendelkezik.

Francia politikai elemzők egy része úgy véli, a rendkívül alacsony, a második fordulón mindössze 43 százalékos választási részvétel miatt előfordulhat, hogy a polgárok nem tekintik majd eléggé reprezentatívnak a parlamentet és a következő öt évben a politizálás színtere részben az utcára fog áttevődni. Emmanuel Macron ugyanis liberalizálni akarja az országot, amit az amúgy többségében szociálisan továbbra is erősen érzékeny társadalom nem biztos, hogy kész elfogadni.

Mások viszont úgy vélik, legitimitás ide vagy oda, a franciáknak annyira

elegük van az előző politikai vezetés tesze-toszaságából,

hogy végre cselekvő kormányt akarnak látni, ezért egyelőre nem nagyon foglalkoznak a „részletkérdésekkel”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

A kutató az első, köré kell felépíteni azt a környezetet, ami vonzza a tehetségeket egy tudásközpontban – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója. Világhírű és Nobel-díjas tudósok, illetve feltörekvő tehetségek köré, hosszú távú állami támogatással és nemzetközi együttműködéssel épülnek új központok.

Hack Péter az államfő akadályoztatásáról: a módosítással joghézagot orvosolnának, de komoly viták várhatók

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását az államfő, a kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapíthatja meg egyszerű többséggel. A mostani javaslat alapján az Alkotmánybíróság nélkül nem lehetne így határozni. Hack Péter az InfoRádióban azt mondta, a javaslatban megfogalmazott megoldáshoz nem társul probléma, a vitákat az eltérő jogi megítélések erősíthetik fel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Új év, új szabályozás – újabb területen fújt visszavonulót a Facebook

Új év, új szabályozás – újabb területen fújt visszavonulót a Facebook

A többek között Facebookot és Instagramot működtető Meta vállalta, hogy az uniós felhasználók számára választási lehetőséget biztosít a személyre szabott hirdetések megjelenítésével kapcsolatban. A döntésre azért volt szükség, mert az Európai Bizottság még áprilisban elmarasztalta a céget az unió digitális piacokról szóló törvénye alapján. A változtatások a jövő év elejétől lépnek életbe, ekkor dőlhet el a korábbi bírság sorsa, amely jelenleg is komoly konfliktust jelent az EU és az USA vezetése között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×