Címke: tálibok (113 cikk)

A radikálisok megkérdőjelezik Afganisztán eddigi ENSZ-nagykövetének felhatalmazását.

A tálib oktatási minisztérium rendelkezett erről. Hogy a nagyobb lányokkal mi lesz, arról nincs szó.

Egyre több a tüntetés és az erőszak Afganisztánban, miközben a külföldiek által korábban foglalkoztatott nők életveszélyben érzik magukat.

Nemcsak az egyetemeken, hanem az alap- és középfokú iskolákban sem tanulhatnak együtt lányok a fiúkkal.

Ha nem lesz pénz, megint polgárháború lesz. Ha lesz, akkor hosszú távú tálib uralomra készülhetünk kevésbé radikalizált formában – mondta Sárközy Miklós történész, iranista, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója az afganisztáni helyzetről. Az infoRádió Aréna című műsorában bemutatta kik a tálibok valódi vezetői és azt is, milyen feladatok és konfliktusok várnak rájuk.

Félmillió afgán már a tálib hatalomátvétel után elmenekült Afganisztánból, most pedig újabb százezrek gyalogolnak az iráni és pakisztáni határ felé. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint ők valószínűleg a térségben maradnak, mert ha szeretnének is eljutni Európába, nem lesz rá pénzük.

A Euronews kabuli tudósítója számolt be arról, hogy kedden délelőtt Kabul utcáin fegyverrel oszlattak fel egy tüntetést a tálibok.

Közben Antony Blinken amerikai külügyminiszter Katarban tárgyalt az afganisztáni helyzetről.

A tálibok „becsapva és elárulva” érzik magukat, amiért a Kabulból távozó amerikaiak hatástalanították hátrahagyott helikoptereiket és más harci járműveiket. Viszont elkezdték használni a nyugati kommandós felszerelést – egy ilyen tálib egység oszlatta a tüntető nőket a hétvégén.

A tálibok szóvivője arra figyelmeztetett hétfőn, hogy keményen meg fognak torolni mindenféle esetleges lázadást az ország új vezetése ellen.

Szóvivőjük szerint csaknem ezer tálibot tettek harcképtelenné.

Három autóbusszal, hozzávetőleg százötven afgán érkezett meg a vámosszabadi menekülttáborba Röszkéről és Tompáról, ahol karanténban voltak. Ők azok, akiket a magyar állam kimenekített a hazájukból, mert együttműködtek a magyar katonai kontingenssel, és ezért az életük veszélybe került a tálib hatalomátvétel után. A többiek várhatóan a balassagyarmati közösségi szállóra kerülnek.

Mindkét ország a maga előnyeit keresi a kapcsolatokban, de mindketten nagyot is kockáztatnak ezzel egyidejűleg, amikor vállalják a közvetítő szerepét a nagyvilág és a tálibok Afganisztánja között.

Európa nem készült fel a krízisre, szervezetlenül érte nagyrészt az amerikaiakra hagyatkozott állampolgárainak kimenekítését illetően – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Kik azok a tálibok, miért bukott el a nyugati kísérlet Afganisztánban, mi lesz a sorsa a 40 milliós országnak – fontos kérdésekre adott választ Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, a Károly Gáspár Református Egyetem oktatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Legalábbis így értesült az al-Dzsazíra.

Afganisztán új vezetői megállapodtak az Egyesült Államokkal abban, hogy segítik őket állampolgáraik és a veszélyben levő afgánok kimenekítésének gyakorlati szervezésében, de így sem tudtak mindenkit kihozni az országból.

De vajon miért?

Egy ejtőernyős alakulat parancsnoka volt az utolsó amerikai katona, aki elhagyta Afganisztánt. A kivonulás után is több száz nyugati állampolgár maradt hátra és megjelent az országban mindkét fél ellensége: az Iszlám Állam helyi szervezete.

Szürreális jelenet zajlott az afgán tévécsatornán hírolvasás közben.