eur:
408.94
usd:
375.21
bux:
74396.82
2024. november 5. kedd Imre
Iszlamista tálib kommandósok érkeznek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtérre 2021. augusztus 31-én, a légi kikötőt eddig biztosító amerikai katonák távozása után. Az utolsó amerikai repülőgép felszállásával befejeződött az Egyesült Államok leghosszabb, afganisztáni háborúja.
Nyitókép: MTI/AP/Hvadzsa Taufik Szediki

Már az amerikai felszerelést használja a tálib kommandó

A tálibok „becsapva és elárulva” érzik magukat, amiért a Kabulból távozó amerikaiak hatástalanították hátrahagyott helikoptereiket és más harci járműveiket. Viszont elkezdték használni a nyugati kommandós felszerelést – egy ilyen tálib egység oszlatta a tüntető nőket a hétvégén.

Szombaton már második napja tüntettek Kabulban a nők, azt követelve a hatalomra került táliboktól: tartsák be ígéretüket és garantálják a munka- és egyéb jogaikat. A merész tiltakozás kezdetén az afgán nők koszorút helyeztek el azokra a katonákra emlékezve, akik a tálibok elleni harcban vesztették életüket.

Egy idő után tálib képviselők, majd az amerikai különleges egységek taktikai felszerelését viselő tálib kommandósok hatoltak be a tömegbe, szemtanúk szerint a nők feje fölött a levegőbe lőttek, egyesek szerint meg is ütötték őket, majd szétkergették a tüntetést.

Kabul, 2021. szeptember 3.
Afgán nők az iszlamista tálibok uralma alatti jogaikért tüntetnek Kabulban 2021. szeptember 3-án. Az előző tálib uralom idején, 1996-2001 között az iszlám törvények voltak érvényben, amelyek erősen korlátozták a nők jogait. A tálibok augusztusban foglalták el Afganisztán legnagyobb részét, miután az Egyesült Államok vezette NATO-erők kivonultak az országból, az utolsó amerikai katona augusztus 31-én távozott.
MTI/AP/Wali Sabawoon
Afgán nők az iszlamista tálibok uralma alatti jogaikért tüntetnek Kabulban Fotó: MTI/AP/Wali Sabawoon

A taktikai felszerelés része azoknak a nyugati katonai eszközöknek, ami a tálibokra maradt az amerikai erők távozása után. Ezt használja az egyre ismertebbé váló Badri 313 névre hallgató tálib különleges alakulat.

Kabul, 2021. augusztus 31.
Iszlamista tálib kommandós őrködik a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér előtt 2021. augusztus 31-én, a légi kikötőt eddig biztosító amerikai katonák távozása után. Az utolsó amerikai repülőgép felszállásával befejeződött az Egyesült Államok leghosszabb, afganisztáni háborúja.
MTI/AP/Hvadzsa Taufik Szediki
Iszlamista tálib kommandós őrködik a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér előtt, a légi kikötőt eddig biztosító amerikai katonák távozása után. Fotó: MTI/AP/Hvadzsa Taufik Szediki

A más tálib csoportokhoz, sőt az egykori afgán hadsereg reguláris egységeihez képest is jól képzett „kommandó” egy olyan csatáról kapta a nevét, amelyben Mohamed próféta a legenda szerint mindössze 313 katonával győzte le ellenségeit. A Badri nevéhez fűződik az a propagandavideó, amelyben katonái hollywoodi filmeket idéző módon vizsgálják át a kabuli repteret.

A becslések szerint több ezer emberből álló egység parancsnokai – akik a nyugati légihíd utolsó napjaiban koordináltak az amerikaiakkal – arra panaszkodtak, hogy „elárulva érzik magukat”, mert a távozó amerikaiak tönkretették a hátrahagyott haditechnika egy részét.

„Azt ígérték nekem, hogy profi módon adják át a repteret, és nézzék, mit hagytak maguk mögött” – elégedetlenkedett a török TRT TV angol nyelvű csatornájának egy angolul jól beszélő parancsnokuk, Szuheb Szajíd, aki szerint az amerikaiak „mérget tettek” a páncélozott szállító járművekbe.

Kabul, 2021. szeptember 5.
Megrongált afgán katonai helikopterek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér egyik hangárjában 2021. szeptember 5-én. Afganisztánban augusztus 15-én kerültek hatalomra a radikális iszlamista tálib lázadók, akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az Egyesült Államok vezette nemzetközi katonai koalíció.
MTI/AP/Mohammad Aszif Hán
Megrongált afgán katonai helikopterek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér egyik hangárjában Fotó: MTI/AP/Mohammad Aszif Hán

„Ugyan miért adták volna át maguknak csak úgy?” – kérdezte őket egy másik riportban az al-Dzsazíra tudósítója. „Azért, mert ez a felszerelés a nemzeté, és jó hasznát vehettük volna” – szólt a válasz.

A Badri 313 kiképzését egyes szakértők szerint a tálibok mozgalmába tartozó, kelet-afganisztáni befolyásos Hakkani-hálózat támogatta, és emiatt pakisztáni kötődést is emlegetnek. Pakisztán ezt hivatalosan tagadja. A közösségi médiában páran megkérdőjelezték, hogy mennyire profik, mivel felfedezték, hogy néhányan fordítva viselték a sisakot, nem kötötték be rendesen a bakancsukat vagy a fegyverükhöz nem passzoló lőszerrel pózolnak.

Persze, lehet, hogy a távolból nevetségesek, de a polgári lakosság számára már korántsem.

Közben a táliboknak sikerült felszállni egy amerikai gyártású Black Hawk helikopterrel és néhány amerikai gyártású páncélozott harci járművel is felvonultak. Szakértők szerint a tálibok 48 használható légi harci géphez jutottak – ez mindössze néhánnyal kevesebb, mint amennyivel Magyarország vagy Szlovákia rendelkezik – köztük vannak MI-24 támadó helikopterek és néhány egyszerűbb harci gép. A kabuli reptéren maradt egy megrongált C-130-as Herkules szállítógép is – kérdés, hogy mit tudnak vele kezdeni a tálibok, akiknek amúgy kevés a képzett pilótájuk.

Címlapról ajánljuk
Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×