Az Eurostat 2022-ben felmérte, hányan beszélnek magabiztosan idegen nyelveket az uniós tagállamokban élő, 25–64 éves munkaképes korú lakosság körében, a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete pedig 2024-ben végzett egy nem reprezentatív, országos online kutatást a magyarok nyelvtanulási és nyelvtanítási szokásairól. A hazai felmérés alapján készült tanulmány egyik legfőbb megállapítása, hogy a magyar lakosság nyelvtudásában volt némi fejlődés az elmúlt időszakban, de ez leginkább a fiataloknak volt köszönhető.

A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke az InfoRádióban elmondta: a fiatalabb korosztályokban jelentős előrelépés történt az elmúlt évtizedekben, de ez a pozitív fejlemény sem bizonyult elegendőnek ahhoz, Magyarország az európai élmezőnybe kerüljön az idegen nyelvek ismeretében, illetve tanulásában. Mint fogalmazott, több oka van annak, hogy hazánk ennyire hátul található az uniós összevetésben. Továbbra is az angol nyelv hegemóniája érvényesül, amely Légrádi Tamás szerint megdönthetetlennek tűnik, ami pedig a többi idegen nyelvet illeti: német, olasz, francia, spanyol a sorrend a népszerűségi listán.

Kitért az idegen nyelvtudással kapcsolatos uniós tendenciákra is. Az EU tagországaiban átlagban az emberek 75 százaléka beszél legalább egy idegen nyelven, itthon ez az arány 50 százalék körül van.

Utóbbi adat meglehetősen rossz, csak Bulgária van mögöttünk az uniós tagállamok közül, igaz, Észtország és Románia csak éppenhogy megelőzi hazánkat.

Légrádi Tamás megjegyezte: a régiónkban Szlovákia (85,6 százalék) és Csehország (77,9 százalék) nagyon jól áll, de több olyan európai ország is van, ahol a lakosságnak több mint a 90 százaléka tud legalább egy idegen nyelven beszélni. Úgy véli, ez óriási versenyelőnyt jelent nekik a többi állammal szemben.

A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke hozzátette: ezekben az országokban általánosságban nem jelent akadályt az angol nyelven való munkavégzés, illetve gördülékenyen megy „a világhoz való kapcsolódás” a legfontosabb világnyelven keresztül. „A mi esetünkben csak a 20-30 évvel ezelőtti önmagunkhoz képest büszkélkedhetünk némi fejlődéssel, de egyáltalán nem dőlhetünk hátra” – jegyezte meg Légrádi Tamás.

A szakember arról is beszélt, hogyan lehetne javítani a magyarok idegennyelv-tudásán. Mint fogalmazott, magasabb szintű nyelvtudást minél jobb nyelvtanárokkal lehet elérni. „Mind a közoktatásban, mind a nyelviskolák világában a legnagyobb érték a kiváló nyelvtanár” – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ideális nyelvtanár nemcsak jól beszéli az adott idegen nyelvet, hanem

a leghatékonyabb tanítási módszereket alkalmazza, továbbá megfelelően tudja motiválni a tanítványait, segíti őket, ha valamiben elakadnak, hogy megtalálják a helyes utat.

Légrádi Tamás hozzátette: a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete által végzett felmérés alapján látható, hogy a magyar felnőtt lakosság nagy részének nyelvtudási szintje angol nyelvből eléri a B2-es szintet.

A 18–24 éves korosztályban a legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya lényegesen magasabb, mint a munkaképes korú felnőttek (25–64 évesek) esetében. Az EU egészét tekintve ez az arány 87,3 százalék, ami 12,6 százalékponttal magasabb, mint a 25–64 évesek esetében. Ez az arány Ausztriában, Cipruson, Litvániában, Svédországban, Lettországban, Észtországban, Luxemburgban és Szlovéniában meghaladta a 95 százalékot, míg Magyarországon és Írországban 70 százalék alatt van. Csak két országban, Dániában és Máltán nagyobb a 25–64 éves korú nyelvtudással rendelkezők aránya, mint a fiataloké.

A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete fontosnak tartja, hogy továbbra is legalább két idegen nyelvet tanuljanak a diákok, és a második idegen nyelvet érdemes lenne már fiatalabb korban elkezdeni tanulni, ugyanis a több idegen nyelv magas szintű ismerete komoly versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon, de országos szinten Magyarország versenyképességét is növelheti, ha a lakosság nagy része magabiztosan beszél több idegen nyelvet.

A nyelvtanulást bármikor el lehet kezdeni, és a nyelviskolák sokféle formát biztosítanak erre. A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete tagiskoláiban választani lehet a csoportos és egyéni nyelvórák között, akár online, akár jelenléti formában. Megszabhatja a nyelvtanuló azt is, hogy mennyi ideje van a nyelvtanulásra, így választhat az intenzív vagy a lassabb haladás között. A nyelviskolai tanulásban ismertek a keretek, átlátható, és a nyelvtanuló céljaira szabott, miközben a legkorszerűbb eszközökkel és tapasztalt tanárokkal várják a nyelvtanulókat.