eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Joe Biden amerikai elnök a koronavírus elleni védettséghez szükséges oltási kampányról beszél a washingtoni Fehér Ház keleti termében 2021. augusztus 18-án. A szakemberek azt javasolják, hogy a Pfizer-BioNTech és a Moderna gyógyszeripari vállalatok által gyártott koronavírus elleni vakcinákkal beoltott emberek az emlékeztető oltást nyolc hónappal a második dózis felvétele után kapják meg. Az emlékeztető oltások beadása szeptember 20-án kezdődhet az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Shawn Thew

Afganisztáni kivonulás: ellentmondásba keveredett Joe Biden

Két tábornok is azt állítja, hogy 2500 katona hátrahagyását javasolták az amerikai elnöknek az augusztusi kivonulást megelőzően.

Ellentmond Joe Biden korábbi mondatainak a két tábornok, Mark Milley és Frank McKenzie a kongresszusban tett állítása: az amerikai elnök ugyanis azt állította korábban, hogy nem emlékszik ilyesféle tanácsra, írja a CNN cikke.

A tálibok még augusztusban át is vették a hatalmat Afganisztán fölött, miután lerohanták az országot. Milley tábornok szerint az amerikaiakat meglepetésként érte az afgán kormány összeomlásának gyorsasága. A két amerikai tábornokot Lloyd Austin védelmi miniszterrel együtt hallgatta ki a szenátus fegyveres szolgálatokkal foglalkozó bizottsága.

A Fehér Ház mismásol

McKenzie tábornok, aki az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának vezetőjeként felügyelte az afganisztáni kivonulást, republikánus szenátorok kérdésére elmondta, hogy

azt javasolta, 2500 fős haderő maradjon Afganisztánban.

Ez ellentmondani látszik Joe Biden elnök augusztus 19-én az ABC újságírójának tett állításának, miszerint nem emlékszik arra, hogy bárki is ilyen tanácsot adott volna neki.

Milley tábornok azt mondta, hogy egyetértett az ajánlással, de amikor az alaszkai republikánus Dan Sullivan megkérdezte tőle, hogy Biden elnök megjegyzése eszerint hamis állítás volt-e, nem volt hajlandó egyenes választ adni. A Fehér Ház szóvivője, Jen Psaki sem adott teljesen egyértelmű választ.

"Az elnök nagyra értékeli a vezérkari főnökök és a hadsereg őszinte tanácsait. Ez nem jelenti azt, hogy mindig egyetért velük" – mondta, hozzátéve, ha a csapatok az augusztusi határidő után is az országban maradtak volna, akkor mára az Egyesült Államok háborúban állna a tálibokkal.

Veszélyt jelentenek a tálibok

Milley tábornok a tálibokról is beszélt a meghallgatáson.

"A tálibok terroristák voltak és maradnak, még mindig nem szakították meg a kapcsolatot az al-Kaidával. Egy újjáalakult al-Kaida vagy ISIS, amely az Egyesült Államok elleni támadásra törekszik, nagyon is reális lehetőség, amely kár egy-három éven belül bekövetkezhet" – mondta el.

Azt is hozzátette, hogy

ő már 2020 végén azt jósolta, hogy a csapatok gyors kivonása az afgán kormány összeomlásához fog vezetni.

A védelmi miniszterrel együtt arról beszéltek ugyanakkor, hogy a folyamat gyorsasága mindenki számára meglepetést jelentett.

"Segítettünk az állam felépítésében – Lloyd Austin védelmi miniszter –, de kényszeríteni nem tudunk egy nemzetet. Az, hogy a partnereinkkel közösen kiképzett afgán hadsereg pillanatok alatt az enyészeté lett, sok esetben egyetlen lövés eldördülése nélkül, mindannyiunk számára meglepetés volt."

Rengeteget invesztáltak az országba

Az amerikai csapatok 2011-ben érkeztek Afganisztánba, nem sokkal a szeptember 11.-i terroresemények után. Az azóta eltelt 20 évben az amerikai 985 milliárd dollárt költöttek el Afganisztánban és több tízezres csapatokat állomásoztattak az országban: a csúcs 2011-ben volt, 110 ezer fő amerikai katonával. A Kabul eleste és a kivonulás utolsó határideje, augusztus 31. között maradék 400 főnyi hadseregét is kivonta az Egyesült Államok az országból, illetve 50 ezer afgán menekültet is elhozott Kabulból.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×