A világhatalmak igyekeznek befolyást gyakorolni Afganisztánra az iszlamista vezetés kiépülése alatt, a folyamatban pedig két ország lépett fel kulcsfontosságú közvetítő és mediátor szerepében: Katar és Törökország.

A földgázban gazdag, apró állam, Katar tisztviselői mentőövet biztosítottak a mentőakciókat szervező országok számára, írja a BBC.

"Senki sem volt képes nagyobb evakuálási folyamatot végrehajtani Afganisztánból anélkül, hogy a katariak valamilyen módon ne vettek volna részt benne – magyarázza Dina Esfandiary, az International Crisis Group, a globális konfliktusokat tanulmányozó agytröszt vezető tanácsadója. – Ez nagy győzelem Katarnak, nemcsak azért, mert a tálibok felé közvetíteni képes országként léphettek fel, hanem mert komoly szereplővé váltak az érintett nyugati államok számára."

Kockázatos a szerep

Miközben a nyugati országok elhagyták Kabult, megnőtt ezeknek a kapcsolatoknak az értéke. Lolwah Alkhater, a katari külügyminisztérium szóvivője Twitter-csatornáját a világhatalmak újratwittelt elismeréseinek futószalagjaként használja.

"Katar továbbra is megbízható közvetítő ebben a konfliktusban" – írta korábban.

Ez a szerep azonban komoly kockázatokat rejteget a jövőre: akár súlyosbodhat is általuk a Közel-Kelet egy komoly törésvonala,

Törökország és Katar közelebb áll a régió iszlamista mozgalmaihoz, mint mások a régióban, ami gyakran feszültséget okoz olyan hatalmakkal, mint Egyiptom, Szaúd-Arábia vagy az Egyesült Arab Emírségek,

amelyek egzisztenciális fenyegetést látnak az ilyen csoportokban.

Dina Esfandiary szerint a tálibok újbóli hatalomra kerülése az iszlamizmus – egy olyan politikai ideológia, amely az iszlám törvényeknek megfelelően kívánja újrarendezni a kormányzatot és a társadalmat 2 felé való újabb elmozdulást jelent, de szerinte ez egyelőre Dél-Ázsiára korlátozódik.

"Az átalakulás jelenleg Afganisztánra vonatkozik. Az elmúlt tíz év során a térségben megállás nélkül ment oda-vissza az iszlamista csoportok és a nem iszlamista csoportok között" – mondja.

A tálibok első hatalomra kerülése idején, a kilencvenes években három ország állt hivatalos kapcsolatban velük:

• Pakisztán,
• Szaúd-Arábia és
• az Egyesült Arab Emírségek.

Az utóbbi kettő a 2001. szeptember 11-i amerikai merényleteket követően megszakított minden hivatalos kapcsolatot a csoporttal, szaúdi magánszemélyek azonban állítólag még évekig finanszírozták titokban működésüket. Tisztviselők korábban tagadták ezt, azzal érvelve, hogy szigorú intézkedésekkel igyekeznek megállítani a magánpénzforgalmat. De ahogy az amerikai csapatok afganisztáni jelenléte egyre népszerűtlenebbé vált az amerikaiak körében, megnyílt az ajtó azok előtt, akik diplomáciai lehetőséget láttak abban, hogy részt vegyenek az átalakulásban.

Eltérő utak

Katar és Törökország más-más úton került be ebbe a körbe. Miközben Barack Obama elnök kormánya a háború befejezésére törekedett, Katar 2011-től kezdve tálib vezetőket látott vendégül, hogy megvitassák a béketörekvéseket.

A folyamat ellentmondásos volt. A csillogó dohai külvárosokban lobogó tálib zászló látványa sokakat megbotránkoztatott. A katariak számára ez hozzájárult az autonóm külpolitikára irányuló, három évtizede tartó törekvésük kibontakozásához – amit kulcsfontosságúnak tartanak egy olyan nemzet számára, amely Irán és Szaúd-Arábia regionális pólusai között helyezkedik el. A dohai tárgyalások tetőpontja a Donald Trump elnök vezetésével tavaly létrejött megállapodás volt, amely szerint az amerikaiak idén májusig kivonulnak Afganisztánból. Hivatalba lépése után Joe Biden bejelentette, hogy szeptember 11-ig meghosszabbítja a teljes kivonulás határidejét.

Törökország a NATO-szövetség egyetlen muszlim többségű tagjaként nem harcoló csapatokkal van jelen a helyszínen.

Elemzők szerint szoros hírszerzési kapcsolatokat alakított ki egyes tálibokhoz kötődő katonai csoportokkal. Törökország a szomszédos Pakisztán szövetségese is, amelynek vallási szemináriumaiból a tálibok először kerültek ki.

A múlt héten török tisztviselők több mint három órán keresztül tárgyaltak a tálibokkal, miközben a kabuli repülőtéren káosz uralkodott. A megbeszélések egy része magának a repülőtérnek a jövőbeli működéséről szólt, amelyet török csapatok őriznek hat éve. A tálibok már korábban is ragaszkodtak ahhoz, hogy a török hadsereg minden más külföldi erővel együtt távozzon, hogy véget vessenek Afganisztán "megszállásának". Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta, hogy "óvatos optimizmussal" tekint a tálib vezetők üzeneteire.

Lehetőségek Erdogannak

Ahmet Kasim Han professzor, az isztambuli Altinbas Egyetem afganisztáni kapcsolatok szakértője úgy véli, hogy a tálibokkal való tárgyalások sorozata Erdogan elnök számára lehetőséget kínál.

"Ahhoz, hogy hatalmuk tartósan megmaradjon, a táliboknak nemzetközi segítségre és befektetésekre van szükségük. A tálibok ma még a kormány alkalmazottainak fizetését sem tudják kifizetni" – mondta a BBC-nek. Szerinte Törökország megpróbálhatja magát garanciavállalóként, közvetítőként pozicionálni, nyitva tartva nagykövetségét Kabulban. Ez ugyanakkor nagy kockázatot is jelent számukra, reputációjukon is ronthat a kapcsolat.

"Törökország kivételes helyzetet foglal el a muszlim világban, ami múltján és oszmán örökségén alapul.

Ez a szerep odáig is fajulhat ugyanakkor, hogy a közvetítő támogatójává válik egy olyan saría alapú rezsim létrehozásának, amely brutális gyakorlatot folytat.

Ezt Törökország nem akarhatja" – teszi hozzá.

Erdogan lépésének állítólag racionálisabb indítékai is vannak – Törökországnak az Egyesült Államokkal és a NATO-val való feszült kapcsolatainak javításával, valamint az afgán menekültek Törökországba áramlásának megakadályozása érdekében növelheti befolyását.

A katariak reménye a körzetben egyre súlyosbodó zavargások mértékének csökkentése lehet. Doha a Közel-Kelet számos jelentős konfliktusában közvetített már tárgyalásokat az egymással versengő felek között. Az arab tavaszt követően azonban riválisai azzal vádolták, hogy az iszlamisták oldalára állt. 2017-ben Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Bahrein megszakította az állammal az azóta helyreállított kapcsolatokat, azzal vádolva Katart, hogy túl közel került Iránhoz.

Ha mindez nem lenne elég, Kína és Oroszország is próbálnak beszállni a versenybe, mely a tálibok közvetítője címért zajlik. Han professzor úgy véli, a törökök lehetnek a legjobb megoldás az afgánok számára, mivel érzékenyebbek emberjogi kérdésekben.