Címke: olvasás (39 cikk)

Habár összességében még sosem olvastak annyit az emberek, mint most, az internet korában, de ez nem ugyanaz, mint könyvet, hosszú szöveget, irodalmat olvasni – mondta Pompor Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában. Az internetes tartalmak fogyasztása megváltoztatja a figyelmet és ronthatja a mélyolvasás képességét.

Az olvasás és a szövegértés nemcsak azért fontos, hogy regényeket tudjunk olvasni, hanem azért is, hogy a mindennapi életben boldogulni tudjunk – hangsúlyozta Pompor Zoltán, a Magyar Olvasástársaság elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában, kiemelve, hogy a mesterséges intelligencia használatához is elengedhetetlenek ezek a készségek.

Egy perc. A Központi Statisztikai Hivatal új adatai szerint egy magyar férfi átlagosan ennyi időt, tölt könyvolvasással egy nap. A nők három percet. Nagyjából a magyar lakosság fele évente egyetlen egy könyvet sem olvas el, és rendszeresen a magyarok mindössze 10,2 százaléka olvas könyveket. A helyzetet és az okokat Pompor Zoltán, a Magyar Olvasástársaság elnöke ismertette az InfoRádió Aréna című műsorában.

Nagyságrendekkel csökkent a könyvolvasásra szánt idő Magyarországon az elmúlt évtizedekben – állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal frissen közzétett időmérlege. Míg a 80-as évek második felében naponta átlagosan 12 perc jutott erre, addig jelenleg már csak kettő.

Ne elektronikus bébiszitterként használják a különböző digitális eszközöket, ezt mondjuk szakemberek tíz éve, és nem jobb a helyzet – mondta az InfoRádióban Sipos Zsóka, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója. Az oktatási módszerek változtatását javasolja, differenciált képzést, hogy azok a gyerekek is megtanuljanak olvasni, elsajátítsák a szövegértést, akik nem olvasó közegből érkeznek.

A díszvendég ország Románia, díszvendég pedig Janne Teller dán írónő lesz az idei 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, amelyen rekordszámú, 162 kiállító, 118 program és háromszáznál is több dedikálás várja a közönséget október 2. és 5. között a Bálna Honvédelmi Központban, Budapesten.

Lehet olvasni papíron, számítógépen, readeren, mindenféle módon. A nagy filmelosztó hálózatok sem nyírták ki a mozit – mondta az olvasás világnapja alkalmából a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke az InfoRádióban. Gál Katalin szerint tény, hogy a könyvek drágák, aminek részben a magas áfa az az oka.

2025 legyen az olvasás éve! – hirdette meg a Libri, és az akció keretében minél több könyv elolvasására buzdít. Ehhez egyebek mellett új, világirodalmi podcastsorozattal, irodalmi sétákkal, offline könyvklubbal is igyekszik hozzájárulni a könyvkereskedő. Az InfoRádió Ludvig Orsolyát, a Libri marketing- és kommunikációs igazgatóját kérdezte.

A képi befogadás került előtérbe manapság az olvasás helyett, aminek hatására az agy is mássá válik.

Augusztus második felében már érdemes az iskolára hangolódni a gyerekekkel – mondta az InfoRádióban az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának címzetes egyetemi tanára. N. Kollár Katalin szerint a leendő elsősöknek tanácsos minél többet mesélni az iskoláról, hogy tudják, mi vár rájuk, a nagyobbak pedig olvassanak, és játékosan a matematikával is foglalkozhatnak.

Az üzenetküldő alkalmazások nyelvezete egyre inkább átszövi a szóbeli kommunikációt. A nyelvi készségek megőrzésének egyik fontos eszköze az olvasás, viszont aki megreked a Messenger-üzenetek nyelvén, hátrányba kerülhet a tanulásban, sőt akár a munkaerőpiacon is – mondta az InfoRádióban Bóna Judit nyelvész.

A magyarok 42 százaléka olvas valamilyen gyakorisággal nyomtatott könyvet, ez az érték e-könyvek esetén 11 százalék, míg az e-hangoskönyveknél 7 százalék – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült kutatás.

A nyelvnek, mint a zenének is, ritmusa van. Van, aki ezt a ritmust könnyedén felismeri, másoknak azonban kitartó figyelemre és sok gyakorlásra van szüksége, míg követni tudja – márpedig ezen is múlhat, mennyire tud majd pontosan és gyorsan olvasni és írni. Az ELTE PPK kutatói új módszert dolgoztak ki a ritmusérzék felmérésére, ami lehetővé teszi a veszélyeztetett gyerekek korai szűrését és fejlesztését.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) és a Tárki közös felmérése alapján a megkérdezett magyarok 31 százaléka több időt szánt olvasásra 2020-ban, mint a pandémiát megelőző évben. A növekvő olvasási kedv hatással lehetett a kiadott művek számának emelkedésére. 2010 óta tavaly jelent meg a legtöbb könyv (14 700), ugyanakkor a példányszámok évek óta csökkennek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A könyvkiadás jellemzői című elemzéséből.

A könyvkiadás folyamatának részletekbe menő ismertetése is a program része lenne: a főváros vezetése reméli, ezzel vissza tudják terelni a magyarokat az olvasáshoz.

Nyáron végezték a közvélemény-kutatást, amikor elvileg még "rá is értünk" volna.

Regények, egyéni tanulást lehetővé tévő kézikönyvek és más olvasnivalók felhalmozásával készülnek a britek arra, hogy hosszabb időt kell otthonukban elszigetelődve eltölteniük a jelenlegi járványügyi helyzetben - erre következtet a könyvszakma a múlt heti nagy-britanniai eladási statisztikából.

Máshogy működik az ember agya, ha napokon keresztül végigolvas egy regényt, mintha a netes híreket böngészve csak címeket jegyez meg. Szükség van a mélyolvasásra és a kézzel írásra is, hogy empatikusabb, kritikusabb és türelmesebb legyen az ember – mondta az InfoRádiónak Tószegi Zsuzsanna, az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézetének docense.

Megnyitották a 71. Frankfurti Könyvvásárt, a világ legnagyobb könyvszakmai találkozóját, az ünnepség szónokai az olvasás és az irodalom társadalmi jelentőségét emelték ki.

Az iskolai rendszernek át kell alakulnia – jelentette ki Nényei Pál író, irodalomtanár az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte a bölcsészdiplomának igenis van értéke, és úgy látja, az olvasónak dolgoznia kell azon, hogy megértse az elsőre nehezebbem érthető műveket is.