Magyarországon először 1964-ben mértek olvasási adatokat, azóta az olvasók száma folyamatosan csökken. A KSH időmérlegadatai alapján

míg 1987-ben a 15 és 74 év közöttiek naponta 12 percet töltöttek könyvolvasással, mára a nőknél ez napi 3, a férfiaknál napi 1 percet tesz ki.

Szórakozás, élményszerzés kedvéért világszerte kevesebben vesznek könyvet a kezükbe. A hazai adatokat Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság alelnöke mutatta be az InfoRádióban.

„Nagyjából a magyar lakosság fele évente egy könyvet sem olvas el saját bevallása szerint. Tehát lehet, hogy az igazság ennél még kicsit fájdalmasabb is. Ebben az adatban szerepelnek az iskolások is, akik azért mindig felülteljesítenek” – mondta.

A nők és a férfiak adatainak különbségéről is beszélt, már évtizedek óta ismert, hogy ennyire komoly különbség van az olvasási szokásaik között, épp ezért – amint az alelnök kifejtette – ma már Európa sok országában külön programok vannak a fiúk olvasóvá nevelésére, mert 10-12 éves kor környékén élesen szétválik a fiúk és lányok olvasási kedve.

Akik viszont olvasnak, nem olvasnak sokkal kevesebbet; 30 év alatt 92 percről 83-ra csökkent az időráfordítás, vagyis

nem kevesebbet olvasnak a magyarok, hanem kevesebben.

A KSH adatai alapján a könyvet olvasók aránya 1987-ben majdnem 13 százalék volt, mára viszont a 3 százalékot sem éri el.

Gombos Péter az e-könyvek terjedésére is kitért, amely Magyarországon nem jelent nagy piacot, és hasonló a helyzet a hangoskönyveknél is, amelyeknek Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban jól látható piacuk van. „Nálunk 1-2 százalékban mérhető az e-könyvek piaca a papírkönyvekhez képest. Reménykedhetnék, hogy ha azt beleszámolnánk, sokkal jobb lenne a helyzet, de nem kell becsapni magunkat, nem lenne azzal sem jobb a helyzet” – nyomatékosította.

A KSH számaiból az is kiolvasható, hogy az átlagos napi 2 perc könyvolvasással szemben a férfiak naponta 131, a nők 113 percet fordítanak tévé- és videonézésre, valamint netezésre. Gombos Péter látott olyan statisztikai adatokat néhány éve, ahol világelsők voltunk az interneten töltött időt tekintve.

„Megkérdeztünk Magyarországon kamaszokat és időseket is, akik azt mondták, hogy ők azért nem olvasnak, mert nincs idejük. És aztán náluk láttuk azt, hogy egyikük a neten, az idősek pedig jellemzően a tévé előtt nagyon sok időt töltenek naponta, ezért nincs idejük könyvolvasásra” – világított rá.

Az időmérlegből az is kiderül, hogy a tanulók, a nyugdíjasok és a munkanélküliek többet olvasnak könyveket, mint a nagy átlag, akik pedig igazán kitűnnek, azok

• a budapesti férfiak és
• a megyeszékhelyeken élő nők.