Infostart.hu
eur:
363.2
usd:
312.5
bux:
147206.15
2026. szeptember 4. péntek Rozália
Érdeklődők a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a budapesti Millenárison a megnyitó napján, 2023. szeptember 28-án.
Nyitókép: Kovács Tamás

Könyvözön a Bálnában: mutatjuk a díszvendégeket

A díszvendég ország Románia, díszvendég pedig Janne Teller dán írónő lesz az idei 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, amelyen rekordszámú, 162 kiállító, 118 program és háromszáznál is több dedikálás várja a közönséget október 2. és 5. között a Bálna Honvédelmi Központban, Budapesten.

A kortárs dán irodalom ismert alkotója, Janne Teller a főváros irodalmi elismerését, a Budapest Nagydíjat veheti át, a Román Kulturális Minisztérium a Budapesti Román Kulturális Intézettel együttműködve pedig egy különleges pavilonban és változatos programokon keresztül mutatja be a kortárs román irodalom sokszínűségét – mondta el Gál Katalin, a szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke a program csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Hozzátette: a tavalyi díszvendég Franciaország volt, és a program sikerén felbuzdulva a magyarországi Francia Intézet úgy döntött, hogy új fordítói díjat alapít, ezzel ösztönözve a fiatalabb fordítói generációt a franciáról magyarra fordításra. A fesztivál megnyitóján Matthieu Berton, a Francia Intézet igazgatója hirdeti meg a pályázati felhívást és bemutatja a zsűri tagjait, akik a 2026-os díjazottat kiválaszţják.

Jövőre a német nyelvű irodalom lesz a díszvendége az eseménynek, így elsősorban Németország, Svájc és Ausztria íróit hívják meg. Ennek egy előfutára lesz Robert Menasse osztrák író előadása, aki Európa-trilógiájának második, A bővítés című kötetét mutatja be - mondta Gál Katalin. A 2026-ban megemlékeznek majd a Magyarország és Írország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel 50. évfordulójáról is, így az ír irodalom is fókuszba kerül – közölte az MKKE.

Az elnök felidézte, hogy a fesztivált húsz éven át a Millenárison rendezték meg, idén azonban a Bálna Honvédelmi Központban várják a közönséget, a megnyitót pedig a Budapest Music Centerben (BMC) tartják. Gál Katalin arról is beszélt, hogy figyelemre méltó az érdeklődés a magyar könyvkultúra iránt annak ellenére, hogy „számos könyvszakmát is érintő törvény komoly gátját képezi a továbblépésnek”. Emellett megemlítette, hogy a fesztivál megrendezéséhez az MKKE nem kapott állami támogatást annak ellenére, hogy nemzetközi rangú és költséges rendezvényről van szó.

Ioana Anghel, a Budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója nagy megtiszteltetésnek nevezte országa díszvendég státuszát. Kiemelte: ez új dialógusok, új platformok nyitását jelenti a két ország számára, valamint lehetőséget teremt, hogy a magyar és a nemzetközi olvasóközönség jobban megismerhesse a kortárs román irodalmat.

Mint mondta, az elkövetkező napokban több mint harminc román író mellett műfordítók, kiadók, képző- és előadóművészek egyaránt bemutatkoznak majd a közönségnek, és igyekeznek párbeszédet teremteni a kultúrán keresztül az országok között. Jelen lesz mások mellett Ioana Parvulescu, Radu Vancu, Alex Donovici, Stejarel Olaru, Alexandru Vakulovski, Gabriela Adameşteanu, Demény Péter, Filip Florian, Ioan T. Morar, Moni Stanila, Andrei Dosa is.

Sinka Gabriella, a Scolar Kiadó marketingvezetője a Budapest Nagydíjról szólva kiemelte: ez a magyar irodalmi szcéna egyik legrangosabb kitüntetése, amelyet minden évben egy olyan szerzőnek ítélnek oda, akinek munkássága mind az irodalom, mind a közéleti diskurzus szempontjából fontos és meghatározó. „Janne Tellerre mindkettő igaz, hiszen művei komoly erkölcsi és morális kérdésekkel foglalkoznak” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a szerző sajátossága, hogy bár műveiben sok kérdést felvet, válaszokat nem ad rájuk, és az olvasóra bízza, hogyan ítéli meg egy-egy helyzet, döntés vagy karakter útját.

Janne Teller október 4-én pódiumbeszélgetésen Bombera Krisztinának mesél új könyvéről, a Büszke vagy rám, Joanna? című regényről, amelyben egy dán ENSZ-diplomatát ismerhetnek meg az olvasók, akit egy véletlen párizsi találkozás kétségbeesett kutatásra indít. A pódiumbeszélgetést követően dedikálásra is lesz lehetőség a BMC-ben.

Sinka Gabriella felidézte, hogy a szerző egyik legismertebb regénye, a Semmi 25 éve jelent meg, a Minden című regény pedig 20 éve. Az évfordulót a Scolar Kiadó a két kötet díszkiadásával ünnepli. A Semmit megjelenése után Dániában és több nyugat-európai országban is először betiltották, egy évvel később azonban elnyerte a dán kulturális minisztérium Gyermekkönyv-díját, azóta kötelező olvasmány. Az elmúlt évtizedekben világszerte több mint 1,7 millió, Magyarországon pedig több mint 40 000 példányban kelt el, és több mint 35 nyelvre fordították le. A Budapesti Bábszínházban is megemlékeznek az évfordulóról: a Semmi 1.0 című, évek óta sikerrel futó előadásukat felújítják, és tavasszal bemutatják a Semmi 2.0-át.

Sophie Sellier, a magyarországi Franci Intézet kulturális attaséja azt hangsúlyozta, hogy az új fordítói díjjal a fiatalabb generációt kívánják ösztönözni. Kiemelte, hogy mivel Magyarországon a lakosságnak csupán két százaléka beszél franciául, ezért a francia irodalom csak a fordítások segítségével juthat el a magyar olvasókhoz. Az országban jelenleg mintegy 60 műfordító él, de közülük csupán 30 aktív, ezért is tartja az intézet fontosnak a műfordítói szakma támogatását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Jójárt Krisztián: az oroszoknak két fontos céljuk van a szabotázsakciókkal

Jójárt Krisztián: az oroszoknak két fontos céljuk van a szabotázsakciókkal

Az oroszok egyrészt az ukrán hadszintér kiterjesztését szeretnék elérni a különféle szabotázsakciókkal, mint amilyen Lipcsében is volt, másrészt próbálnak költséget generálni a Nyugat számára. Többek között erről beszélt az InfoRádióban Jójárt Krisztián, a Svéd Védelmi Egyetem posztdoktori kutatója.

Nyílt levelet kapott Magyar Péter, nem is akárhonnan

A Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) azonnali kormányzati beavatkozást és az üzemanyag-kiskereskedelmi piac rendkívüli átvilágítását sürgeti a szektor romló működési feltételei miatt – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.
Tipikus Elon Musk, olyan mint a MÁV

Tipikus Elon Musk, olyan mint a MÁV

Elon Musk ígéretei olyanok, mint a MÁV menetrendje, az úticél megvan, az érkezési idő inkább csak tájékoztató jellegű. Itt van viszont a kormány és pedálok nélküli, teljesen önvezető CyberCab, ami meglepően jól áll. Musk még 2024-ben jelentett be, a gyártását 2026-ra ígérték, az pedig el is kezdődött, tegnap a texasi Austinban kiváltságosok már utazhattak is az első CyberCabekkel. Eddig úgy tűnik, hogy nagyjából a terveknek megfelelően halad minden. De van itt két probléma. Az egyik, hogy hatalmas darabszámot, exponenciális növekedést ígértek, ennek azért a gyártási oldalon is vannak akadályai, de az önvezetési ígéretek teljesülése azon is múlik, hogy a hatóságok hol és milyen feltételekkel engedik használni a rendszert, a Tesla felügyeletet igénylő FSD-rendszerének jóváhagyása pedig még nem engedély arra, hogy a sofőr átadja a teljes felelősséget az autónak. Valószínűleg hosszú lesz még az út a széles körben használható teljes önvezetésig. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztáció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×