Tavaly év elején reprezentatív kutatást indított a Libri, a 3000 fős mintán végzett felmérés azt mutatta, hogy a 18 és 69 év közöttiek 42 százaléka egyáltalán nem olvas könyveket, 37 százalékuk hetente legfeljebb öt órát; már jelentős többség, aki könyvek formájában nem olvas.

Az InfoRádió megkeresésére a könyvkereskedő marketing- és kommunikációs igazgatója, Ludvig Orsolya elmondta, bár sokan kétlik, hogy ilyen kevesen olvasnak, de a közösségimédia-tartalmak vagy rövid hírek olvasása nem ugyanaz a mentális kikapcsolódás, mint egy könyv elolvasása.

Az adatokból is inspirálódva hirdette meg a Libri az olvasás évét 2025-re; és bár egy könyvkereskedőnek nyilván minden év az olvasásé, de most azokat próbálják megszólítani, akik nagyon keveset vagy egyáltalán nem olvasnak könyvet, aki pedig sokat olvas, olvasson még többet, „olvassuk körbe a világot”.

Ludvig Orsolya szerint az olvasásra „nagyon sokféle körülmény” alkalmas, elhatározás kérdése az, hogy valaki könyvet vegyen a kezébe, akár tömegközlekedésen utazik, vagy este elalvás előtt, a tévé, a YouTube vagy a közösségi médiás pörgetése helyett. Óriási tévedésnek tartja, hogy minden pillanatban csak magas irodalmat kéne kézbe venni, sokakat ez riasztana is, nyilván fáradtan nem a Háború és békét kell olvasni, de egy Agatha Christie vagy egy romantikus regény, esetleg egy fantasy jó kikapcsolódás lehet.

Az általa ismert adatok szerint napi 15-20 perc könyvolvasás már 70 százalékkal csökkenti a stressz szintjét; az olvasás márpedig az egyetlen olyan tevékenység, amely mellett nem lehet mást csinálni, folyamatosan impulzusok érik az embert, egyszerre több csatornán érkezik információ, reagálunk is, „meg kell adni magunknak, hogy le tudjunk lassulni erre a 20 percre” – fogalmazott Ludvig Orsolya.

Az olvasás évében a Libri létrehozott egy internetes felületet, ahol lehet „gyűjteni” az oldalakat önbevallásos alapon, a Libri pedig egy átlagos lapméret alapján számolja, hogy a résztvevők együtt milyen messze jutottak el Budapesttől, azt remélik, akár többször is körbe tudják olvasni a világot.

Az akció részeként világirodalmi podcastsorozatot indítanak, ahol kevésbé ismert országok kevésbé ismert szerzőit próbálják kicsit közelebb hozni az olvasókhoz, irodalmi sétákat szerveznek, és az online mintájára egy offline könyvklubot is elindítanak, ahol szerzőkkel, „könyves celebekkel” is találkozni lehet.