Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Fiúk játszanak egy megrongálódott iskolaépület udvarán az Idlíb szíriai tartomány déli részén levő Hasszban 2025. szeptember 21-én, az új szíriai tanév kezdőnapján. Az ország oktatási minisztériuma szerint négymilliónál több diák kezdte meg a 2025-26-os tanévet, az iskolaépületek közel felét azonban újra kell építeni az Aszad-rezsim 2024. decemberi bukását eredményező, tizenhárom évnyi polgárháború után.
Nyitókép: MTI/EPA/Bilal al-Hammud

Friedrich Merz szerint a szíriai menekülteket is haza kell küldeni – vita a kancellár és külügyminisztere között

Miközben csaknem 1 millió szíriai menekült él Németországban, mind a CDU-ban, mind a kisebbik keresztény pártban, a CSU-ban szinte példátlan vihart kavart a kereszténydemokrata külügyminiszter a szíriai menekültekkel kapcsolatos nyilatkozatával. Johann Wadephul szerint a polgárháború sújtotta közel-keleti országban olyan viszonyok uralkodnak, hogy aligha lehet szó a Németországban tartózkodó szíriai menekültek hazaküldéséről.

Johann Wadephul a múlt hét végén tett látogatást Damaszkuszban, ahol a szívélyes fogadtatás ellenére lesújtó viszonyokat tapasztalt. Szavai szerint az évekig tartó polgárháború olyan mértékű pusztítása fogadta, amelyhez hasonlót még soha nem látott.

„Lehetetlen, hogy az emberek méltóságteljes életet éljenek ott” – fogalmazott a konzervatív külügyminiszter, eltanácsolva a Németországban tartózkodó szíriai menekülteket a hazatéréstől.

Arra is utalt, hogy a jelenlegi körülmények között a kitoloncolásaikkal is csínján kell bánni.

Mindez olyan előzmények után hangzott el, hogy

a konzervatívok nyomására a menekültpolitika szigorítását határozta el a május első hetében hivatalba lépett, a CDU/CSU-ból és a szociáldemokrata SPD-ból álló koalíció.

Ennek legfőbb szószólója, illetve a végrehajtásért felelős politikusa Friedrich Merz kancellár támogatásával a CSU-t képviselő Alexander Dobrindt belügyminiszter volt.

A külügyminiszter nyilatkozata aligha szolgálta minisztertársra, sőt a kancellár szándékainak megvalósítását A belügyminiszter elsőként adott hangot egyet nem értésének, de hasonlóan elutasította Wadephul kijelentéseit több kereszténydemokrata politikus, köztük tartományi miniszterelnök is.

A „végső szót” ezzel kapcsolatban ugyanakkor alighanem Friedrich Merz mondta ki Schleswig-Holstein tartományban tett látogatása során. A tartományi kormányfővel, a kereszténydemokrata Daniel Güntherrel tartott sajtótájékoztatóján az hangsúlyozta, hogy Szíriában az Aszad-rezsim tavaly decemberi bukásával véget ét a polgárháború. Mint fogalmazott,

már nincs szükség arra, hogy Németország továbbra is biztosítsa a menedékjogot, és megkezdődhet a hazatelepítés.

Reményének adott hangot, hogy sok szíriai önkéntesen visszatér hazájába. Nélkülük Szíria újjáépítése aligha lenne lehetséges – tette hozzá. Wadephul kijelentéseit „visszafogottan” úgy értékelte, hogy minisztere a keserű benyomásait egy teljesen lerombolt városnegyedben tett látogatás során szerezte.

„Természetesen a bűncselekmények elkövetésével vádolt szíriaiakat a jövőben is kitoloncolhatjuk” – jelentette ki. Közölte azt is, hogy minderről tárgyalni kíván Ahmed al-Sharaa ideiglenes szíriai elnökkel, akit németországi látogatásra hívott meg. Merz azt mondta:

„Minden bizonnyal sok szíriai lesz, aki önszántából hagyná el Németországot. Tudjuk, hogy nagy részük vissza akar térni hazájába.”

A Der Tagesspiegel beszámolója szerint a Németországban tartózkodó szíriaiak száma meghaladja a 950 ezret. A legnagyobb részük számára biztosított az önkéntes hazatérés lehetősége. Ennek lehetővé tétele érdekében a szövetségi kormány hozzá kíván járulni az ország stabilizálásához – idézte a lap a kancellárt. A kormány különösen gyorsan akarja kitoloncolnia azokat, akik bűncselekményeket követtek el.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×