Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor
Johann Wadephul német külügyminiszter a közel-keleti béketerv végrehajtásáról szóló miniszteri találkozóra érkezõ politikusokat várja a francia külügyminisztériumnak otthont adó Quai dOrsay palotában 2025. október 9-én. Izrael és Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet ezen a napon megállapodott a tûzszünet és a túszalku elsõ szakaszáról az egyiptomi Sarm es-Sejkben. A Hamásszal kötött alku elsõ szakasza a gázai háború lezárását és a túszok szabadon bocsátását célozza.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Thomas Samson

A német külügyminiszter nagy beismerése: a szírek önként nem fognak hazamenni

Megdöbbentő látvány fogadta a német külügyminisztert Szíriában. Johann Wadephul szerint aligha lehet számítani arra, hogy a Németországban tartózkodó szíriai menekültek egyhamar visszatérnének hazájukba. Afganisztánban más a helyzet, onnan inkább még mindig befogadásra várnak az emberek.

Johann Wadephult szíriai látogatásán a tavaly decemberben megbukott Aszad-rezsim ideiglenes utódai szívélyesen fogadták, de a külügyminiszter hazatérését követően lesújtó tapasztalatokról számolt be. Felkereste Damaszkusz egyik külvárosát, ahol szavai szerint az évekig tartó polgárháború olyan mértékű pusztítása fogadta, amelyhez hasonlót még soha nem látott. Ezek után aligha számít arra, hogy a Németországban tartózkodó szíriai menekültek legalábbis rövid távon nagy számban térnének vissza önkéntesen hazájukba.

„Lehetetlen, hogy az emberek valóban méltóságteljes életet éljenek itt”

– fogalmazott Wadephul.

A miniszter utalt arra, hogy a vendéglátók nagyra értékelik a Németországban kiképzett fiatal szíreket, akik a damaszkuszi kormány szerint szabadon dönthetnek arról, hogy melyik utat választják. Ugyanakkor – mint Wadephul fogalmazott – „aki Németországban kíván maradni, beilleszkedik társadalmunkba, és munkát talál, továbbra is szívesen látjuk”.

Hozzátette, hogy minisztériuma kapcsolatban áll a szíriai külügyminisztériummal a Németországban súlyos bűncselekményeket lekövető szíriaiak hazaszállításával kapcsolatban. „Németország baráti kapcsolatokra törekszik Szíriával” – jelentette ki Wadephul, és az ottani humanitárius válság jegyében további pénzügyi segélyt ígért Damaszkusznak.

Afganisztán esetében gyökeresen más a helyzet. A tálib rezsim 2021-es hatalomra kerülése óta gyakorlatilag fel sem merült, hogy a Németországban tartózkodó afgán menekültek közül akár kis számban is önkéntesen visszatérnének hazájukba. Ellenkezőleg változatlanul érvényes a korábbi Scholz-kormány vállalása, amelynek jegyében csaknem ötvenezer, a tálibok által üldözött személy befogadására tettek ígéretet. Elsősorban olyan emberekről volt szó, akiket a rezsim üldözése fenyegetett, és korábban a Bundeswehr és más ottani német szervek munkáját segítették. Nagy részük már korábban Kabulból Iszlámábádba menekült, és többnyire a katari légitársaság közreműködésével jutott el Németországba.

Noha a Merz-kormány május eleji hivatalba lépését követően a CDU/CSU az SPD-vel szemben kiharcolta a korábban vállalt önkéntes befogadási program egyelőre ideiglenes leállítását, azóta is landoltak menekülteket szállító, Iszlámábádból érkező gépek német repülőtereken. Így péntek reggeli beszámolók szerint a Merz-érában már a negyedik ilyen gép Hannoverben landolt, fedélzetén 14 afganisztáni menekülttel.

Német portálok szerint Iszlámábádban ugyanakkor még mindig csaknem 2000 menekült vár arra, hogy a befogadási program keretében Németországba juthasson. Helyzetüket nehezíti, hogy hírek szerint Pakisztán megkezdte az ott tartózkodó afgán menekültek hazatoloncolását.

Címlapról ajánljuk
Gönczi Róbert: Svédországban már 61 no-go zóna van a városokban

Gönczi Róbert: Svédországban már 61 no-go zóna van a városokban

Tömeges kitoloncolásokra készül a svéd kormány, amely szüleik hazájába deportálná azokat a 18. életévüket betöltött fiatalokat, akik gyerekként érkeztek Svédországba, de nem rendelkeznek svéd állampolgársággal, vagy nem kaptak állandó menekültstátuszt. Emellett két jelentős szabályt is elfogadtak, egyebek mellett például bizonyítani kell a becsületes életvitelt.

Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

A legnagyobb gazdasági impaktja jelenleg a közel-keleti helyzet megoldásának van, így az orosz–ukrán konfliktus rendezése másodlagossá vált – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A szakértő szerint az orosz gazdaság „mentőövet kapott” az olajárak elszabadulásával, Vlagyimir Putyin pedig most már nem mutat olyan nyitottságot a béketárgyalásokra, mint két-három hónappal ezelőtt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×