Infostart.hu
eur:
378.67
usd:
321.52
bux:
125118.52
2026. február 24. kedd Mátyás
Johann Wadephul német külügyminiszter a közel-keleti béketerv végrehajtásáról szóló miniszteri találkozóra érkezõ politikusokat várja a francia külügyminisztériumnak otthont adó Quai dOrsay palotában 2025. október 9-én. Izrael és Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet ezen a napon megállapodott a tûzszünet és a túszalku elsõ szakaszáról az egyiptomi Sarm es-Sejkben. A Hamásszal kötött alku elsõ szakasza a gázai háború lezárását és a túszok szabadon bocsátását célozza.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Thomas Samson

A német külügyminiszter nagy beismerése: a szírek önként nem fognak hazamenni

Megdöbbentő látvány fogadta a német külügyminisztert Szíriában. Johann Wadephul szerint aligha lehet számítani arra, hogy a Németországban tartózkodó szíriai menekültek egyhamar visszatérnének hazájukba. Afganisztánban más a helyzet, onnan inkább még mindig befogadásra várnak az emberek.

Johann Wadephult szíriai látogatásán a tavaly decemberben megbukott Aszad-rezsim ideiglenes utódai szívélyesen fogadták, de a külügyminiszter hazatérését követően lesújtó tapasztalatokról számolt be. Felkereste Damaszkusz egyik külvárosát, ahol szavai szerint az évekig tartó polgárháború olyan mértékű pusztítása fogadta, amelyhez hasonlót még soha nem látott. Ezek után aligha számít arra, hogy a Németországban tartózkodó szíriai menekültek legalábbis rövid távon nagy számban térnének vissza önkéntesen hazájukba.

„Lehetetlen, hogy az emberek valóban méltóságteljes életet éljenek itt”

– fogalmazott Wadephul.

A miniszter utalt arra, hogy a vendéglátók nagyra értékelik a Németországban kiképzett fiatal szíreket, akik a damaszkuszi kormány szerint szabadon dönthetnek arról, hogy melyik utat választják. Ugyanakkor – mint Wadephul fogalmazott – „aki Németországban kíván maradni, beilleszkedik társadalmunkba, és munkát talál, továbbra is szívesen látjuk”.

Hozzátette, hogy minisztériuma kapcsolatban áll a szíriai külügyminisztériummal a Németországban súlyos bűncselekményeket lekövető szíriaiak hazaszállításával kapcsolatban. „Németország baráti kapcsolatokra törekszik Szíriával” – jelentette ki Wadephul, és az ottani humanitárius válság jegyében további pénzügyi segélyt ígért Damaszkusznak.

Afganisztán esetében gyökeresen más a helyzet. A tálib rezsim 2021-es hatalomra kerülése óta gyakorlatilag fel sem merült, hogy a Németországban tartózkodó afgán menekültek közül akár kis számban is önkéntesen visszatérnének hazájukba. Ellenkezőleg változatlanul érvényes a korábbi Scholz-kormány vállalása, amelynek jegyében csaknem ötvenezer, a tálibok által üldözött személy befogadására tettek ígéretet. Elsősorban olyan emberekről volt szó, akiket a rezsim üldözése fenyegetett, és korábban a Bundeswehr és más ottani német szervek munkáját segítették. Nagy részük már korábban Kabulból Iszlámábádba menekült, és többnyire a katari légitársaság közreműködésével jutott el Németországba.

Noha a Merz-kormány május eleji hivatalba lépését követően a CDU/CSU az SPD-vel szemben kiharcolta a korábban vállalt önkéntes befogadási program egyelőre ideiglenes leállítását, azóta is landoltak menekülteket szállító, Iszlámábádból érkező gépek német repülőtereken. Így péntek reggeli beszámolók szerint a Merz-érában már a negyedik ilyen gép Hannoverben landolt, fedélzetén 14 afganisztáni menekülttel.

Német portálok szerint Iszlámábádban ugyanakkor még mindig csaknem 2000 menekült vár arra, hogy a befogadási program keretében Németországba juthasson. Helyzetüket nehezíti, hogy hírek szerint Pakisztán megkezdte az ott tartózkodó afgán menekültek hazatoloncolását.

Címlapról ajánljuk
Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.

Ezt a levelet küldte Orbán Viktor António Costának, az Európai Tanács elnökének

Orbán Viktor miniszterelnök levelet küldött António Costának, az Európai Tanács elnökének, 2026. február 23-án. A levelet a kormányfő 2026. február 24-én tette közzé közösségi oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyeltek ma főként a befektetők, délután pedig meg is kapták a várt jelzést: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Bár a bejelentést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az MNB nem köteleződik el kamatcsökkentési ciklus mellett, a forint nem reagált érdemben a hírekre. A magyar fizetőeszköz árfolyamában a mai nap sok irányváltás következett be, de az elmozdulások egyike sem volt igazán jelentős: az euró és a dollár jegyzése is mintegy 1,5 egységnyi sávban ingadozott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×