Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.68
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Tálib fegyveresek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren 2021. augusztus 31-én, egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok befejezte az Afganisztánból történő kivonulást és az amerikai állampolgárok, harmadik országból származó állampolgárok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő afgánok evakuálására irányuló missziót.
Nyitókép: MTI/AP/Kathy Gannon

Pofon a belügyminiszternek - A Németországba tartó afgán menekültek nem hagyják magukat "megvesztegetni"

Évekkel ezelőtt a korábbi Scholz-kormány vállalta, hogy Németország befogadja a tálib rezsim elől menekült, azóta Iszlámábádban rostokoló afgánokat. A Merz-kabinet az ígéretet kelletlenül "megörökölte", a belügyminiszter ugyanakkor pénzadományokkal igyekszik őket inkább hazaérésre bírni.

A tálib rezsim 2021-es hatalomra kerülése nyomán az akkori német kormány egyfajta önkéntes befogadási programot léptetett életbe. Ez kizárólag azokra az afgánokra, illetve családtagjaikra vonatkozott, akik a korábbi években az akkor még ott tartózkodó Bundeswehr-egységeknek, továbbá az országban korábban működő német szerveknek segítettek.

Számuk több tízezerre rúgott, és egy részük Németországba tartva Iszlámábádban várt a továbbutazásra. 2022 és 2024 között sokan közülük el is jutottak a célállomásra, a Merz-kormány májusi hatalomra jutását követően azonban a menekültpolitika általános szigorítása jegyében a befogadást is felfüggesztette. Ennek ellenére az elmúlt hónapokban több járat érkezett Pakisztánból, fedélzetén általában mindössze néhány tíz afgánnal.

Iszlámábádban ugyanakkor még mindig mintegy kétezren várnak arra, hogy eljussanak Németországba.

A szigorítás "karmesterének" számító Alexander Dobrindt konzervatív belügyminiszter a közelmúltban sajátos forgatókönyvvel állt elő a várakozó afgánok visszafordítására. A miniszter nem csak a tálib rezsimmel kezdeményezett közvetett párbeszédet, de a befogadási programban érintett afgánoknak is ajánlatot tett.

Ennek jegyében több ezer eurót kínált a várakozó afgánoknak arra az esetre, ha lemondanak a német hatóságok által korábban vállalt befogadási kötelezettség teljesítéséről. Mindezt még kiegészítette azzal is, hogy érdekükben eljár az illetékes tálib hatóságoknál.

A német kormány az ARD közszolgálati médium szerint 1,5 millió eurót biztosított arra a célra, hogy várakozó menekülteket "eltanácsolja" Németországtól.

A német médiumok most viszont arról tudósítottak, hogy a miniszter erre vonatkozóan határidőt is szabott, ami a múlt hét végén lejárt. Noha Dobrindt hivatala az utóbbit hivatalosan nem erősítette meg, a belügyminisztérium szóvivője a nyilvánosságot arról tájékoztatta, hogy az afgánok elenyésző hányada lett volna hajlandó pénzért hazatérni.

A szóvivő szerint eddig a közvetlenül megkeresett afgánok tíz százaléka, alig több mint 60 ember jelezte, hogy hajlandó hazatérni.

Hozzátette azt is, hogy több menekülttel még folynak az egyeztetések a német ajánlat remélt elfogadása érdekében.

A bevezetőben említett mintegy 2000 afgán eltökéltségét jelzi az is, hogy többen közülük pert indítottak a német közigazgatási bíróságnál a beígért vízum kiadásának elmulasztása miatt.

Noha a német hatóságok a "türelem" érdekében a pakisztáni hatóságokkal is egyeztettek, a vonatkozó határidő az év végén jár le. Az elmúlt hetekben több hír is érkezett arról, hogy a illetékes pakisztáni szervek minél előbb hazaküldenék az ott-tartózkodó afgánokat, sőt egyes hírek szerint a deportálások meg is kezdődtek.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×