Infostart.hu
eur:
381.51
usd:
330.68
bux:
0
2026. április 7. kedd Herman
Tálib fegyveresek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren 2021. augusztus 31-én, egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok befejezte az Afganisztánból történő kivonulást és az amerikai állampolgárok, harmadik országból származó állampolgárok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő afgánok evakuálására irányuló missziót.
Nyitókép: MTI/AP/Kathy Gannon

Pofon a belügyminiszternek - A Németországba tartó afgán menekültek nem hagyják magukat "megvesztegetni"

Évekkel ezelőtt a korábbi Scholz-kormány vállalta, hogy Németország befogadja a tálib rezsim elől menekült, azóta Iszlámábádban rostokoló afgánokat. A Merz-kabinet az ígéretet kelletlenül "megörökölte", a belügyminiszter ugyanakkor pénzadományokkal igyekszik őket inkább hazaérésre bírni.

A tálib rezsim 2021-es hatalomra kerülése nyomán az akkori német kormány egyfajta önkéntes befogadási programot léptetett életbe. Ez kizárólag azokra az afgánokra, illetve családtagjaikra vonatkozott, akik a korábbi években az akkor még ott tartózkodó Bundeswehr-egységeknek, továbbá az országban korábban működő német szerveknek segítettek.

Számuk több tízezerre rúgott, és egy részük Németországba tartva Iszlámábádban várt a továbbutazásra. 2022 és 2024 között sokan közülük el is jutottak a célállomásra, a Merz-kormány májusi hatalomra jutását követően azonban a menekültpolitika általános szigorítása jegyében a befogadást is felfüggesztette. Ennek ellenére az elmúlt hónapokban több járat érkezett Pakisztánból, fedélzetén általában mindössze néhány tíz afgánnal.

Iszlámábádban ugyanakkor még mindig mintegy kétezren várnak arra, hogy eljussanak Németországba.

A szigorítás "karmesterének" számító Alexander Dobrindt konzervatív belügyminiszter a közelmúltban sajátos forgatókönyvvel állt elő a várakozó afgánok visszafordítására. A miniszter nem csak a tálib rezsimmel kezdeményezett közvetett párbeszédet, de a befogadási programban érintett afgánoknak is ajánlatot tett.

Ennek jegyében több ezer eurót kínált a várakozó afgánoknak arra az esetre, ha lemondanak a német hatóságok által korábban vállalt befogadási kötelezettség teljesítéséről. Mindezt még kiegészítette azzal is, hogy érdekükben eljár az illetékes tálib hatóságoknál.

A német kormány az ARD közszolgálati médium szerint 1,5 millió eurót biztosított arra a célra, hogy várakozó menekülteket "eltanácsolja" Németországtól.

A német médiumok most viszont arról tudósítottak, hogy a miniszter erre vonatkozóan határidőt is szabott, ami a múlt hét végén lejárt. Noha Dobrindt hivatala az utóbbit hivatalosan nem erősítette meg, a belügyminisztérium szóvivője a nyilvánosságot arról tájékoztatta, hogy az afgánok elenyésző hányada lett volna hajlandó pénzért hazatérni.

A szóvivő szerint eddig a közvetlenül megkeresett afgánok tíz százaléka, alig több mint 60 ember jelezte, hogy hajlandó hazatérni.

Hozzátette azt is, hogy több menekülttel még folynak az egyeztetések a német ajánlat remélt elfogadása érdekében.

A bevezetőben említett mintegy 2000 afgán eltökéltségét jelzi az is, hogy többen közülük pert indítottak a német közigazgatási bíróságnál a beígért vízum kiadásának elmulasztása miatt.

Noha a német hatóságok a "türelem" érdekében a pakisztáni hatóságokkal is egyeztettek, a vonatkozó határidő az év végén jár le. Az elmúlt hetekben több hír is érkezett arról, hogy a illetékes pakisztáni szervek minél előbb hazaküldenék az ott-tartózkodó afgánokat, sőt egyes hírek szerint a deportálások meg is kezdődtek.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Trump szavaira kicsit elbizonytalanodtak, de végül pozitívban zártak az amerikai tőzsdék

Trump szavaira kicsit elbizonytalanodtak, de végül pozitívban zártak az amerikai tőzsdék

Az amerikai tőzsdék alig mozdultak hétfőn, miután a befektetők az iráni háború lehetséges tűzszünetével kapcsolatos, egymásnak ellentmondó jelzéseket mérlegelték. A Cnbc tudósítása szerint a múlt héten az olajárak emelkedtek, a piacok pedig egyértelműen Donald Trump keddi ultimátuma előtt igyekeztek pozíciót fogni. A hétfői kereskedési nap első felében pozitív hangulat uralkodik a tengerentúlon, a fő indexek enyhe emelkedésben vannak. Az amerikai elnök, keleti parti idő szerint hétfő délután a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatót az amerikai haderő napokban végrehajtott mentőakciójával kapcsolatban. Trump egyik mondatában jelentős fenyegetést fogalmazott meg Iránnal szemben, mely szerint akár már holnap éjjel képes lenne kiiktatni a közel-keleti államot. A sajtótájékoztató idejére némileg visszaesett a főbb indexek emelkedése. A kereskedési idő végére azonban pozitívban tudtak maradni a legfontosabb amerikai indexek. Az S&P 500 árfolyama 0,45%-kal került feljebb, a Dow Jones pedig 0,36%-os emelkedéssel fejezte be a napot. A Nasdaq 0,54%-os pluszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×