Infostart.hu
eur:
367.85
usd:
317.21
bux:
146772.66
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda
Friedrich Merz német kancellár (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatót tart a megbeszélésüket követően a berlini kancellárián 2025. május 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Fordulat? – Különös felhívással fordult a német kancellár az ukrán elnökhöz, már német döntés is van

A konzervatív-szociáldemokrata kormánykoalíció már előzetes döntést is hozott egy szigorításról, amely elvenné az ukrán menedékkérők egyik fontos németországi juttatását. Az ukrán elnöknek küldött rendkívüli üzenet mögött többféle lakossági nyomás is áll.

Az üzenet a maga nemében rendkívülinek számít, különös tekintettel arra, hogy Németország Ukrajna egyik legfőbb támogatója. Mindez a csaknem négy éve tartó orosz háború óta nemcsak az ostromlott ország pénzügyi és katonai támogatásában nyilvánult meg, hanem az ukrán menekültek befogadásában is. Számuk ma mintegy egymilliót tesz ki.

Noha az Ukrajnával való német szolidaritás az elmúlt időszakban alapvetően nem változott, a felmérések szerint egyre többen sérelmezték az ukrán menekültek nagy számú befogadását. Ennek kapcsán azt is, hogy jelentős részük ugyanabban az úgynevezett polgári juttatásban (Bürgergeld) részesül, amelyben a megélhetési nehézségekkel küzdő német állampolgárok is. A szóban forgó juttatás korábban havi 502 eurót tett ki, idén januárban 563-ra emelkedett.

Ennek nyomán a konzervatív-szociáldemokrata kormánykoalíció a napokban előzetes döntést hozott arról, hogy

a 2025. április 1. után érkezett ukránok már nem lesznek jogosultak a Bürgergeldre, hanem a menekülteknek járó, munkavállaláshoz kötött támogatásban részesülnek.

Feltűnő volt, hogy a szociáldemokrata Bärbel Bas munkaügyi miniszter ellenezte ezt, de saját szavai szerint „meghajolt” a többségi döntés előtt.

Ilyen előzmények után hangzott el Friedrich Merz Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz intézett üzenete. A kereszténydemokrata kancellár több hírportál tudósítása szerint egy üzleti kongresszuson tartott beszédében utalt arra, hogy az ukrán fiatalon nagy számban menekülnek Németországba. Merz szerint hazájuknak „nagyobb szüksége” van rájuk, és maradásukhoz Zelenszkij támogatását, illetve ennek biztosítását kérte.

A kancellárhoz hasonlóan nyilatkozott a CDU főtitkára, Carsten Linnemann is, aki egy interjúban azt hangsúlyozta, hogy minél több ukrán katonára van szükség az ország védelméhez. A főtitkár szerint ezért nem helyénvaló, hogy – mint fogalmazott – ilyen körülmények között egyre több fiatal hagyja el hazáját.

Linnemann szerint meg kell fékezni a Németországba irányuló tömeges menekültáramlást

Az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt az Ukrajnából Németországba érkezett fiatal férfiak száma. A növekedés hátterében az állt, hogy az ostromlott ország hatóságai lazították az addig érvényben lévő szabályokat.

Egy korábbi kormányzati döntés alapján eddig a katonai szolgálatra alkalmas,18 és 22 év közötti fiatal férfiak csak kivételes esetekben hagyhatták el az országot. Augusztus vége óta a 22 év alatti fiatal férfiak ugyanakkor egy új kormányhatározat nyomán már akadálytalanul léphetik át a határt. Azóta számuk jelentősen nőtt.

Legfrissebb nyilatkozatában a kancellár is megerősítette, hogy az elmúlt hónapokban érkezett ukrán menekültek már nem lesznek jogosultak állampolgári kedvezményre. Ehelyett a menedékkérők ellátásáról szóló törvény alapján kell kifizetéseket kapniuk.

A Németországban élő ukránokkal kapcsolatban Merz elsősorban a munkavállalás ösztönzése ösztönzése mellett foglalt állást.

A Bild című lap szerint szerint több tízezer ukrán ember veszíti el állampolgári juttatásra való jogosultságát a tervezett új szabályozás következtében. Azon ukránok számára, akik az április 1-jei határidő előtt érkeztek Németországba, a juttatásra való jogosultság továbbra is biztosított.

Az ukrán elnök egyelőre nem reagált Friedrich Merz nyilatkozatára.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Meg kell találni a mesterséges intelligencia helyét az oktatásban, vagyis azt, hogyan szolgálhatja eszközként a tanulást – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője, aki szerint az a diák, aki úgy használja az AI-t, hogy segítse a megértést, nagyon jól jár, de aki csak megoldatja vele maga helyett a feladatokat, az „álvalóságba” kerül.
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Egész Európán érezhető a nyomás, csúnya pofont kapott legnagyobb szövetségesétől Kijev - Háborús híreink csütörtökön

Egész Európán érezhető a nyomás, csúnya pofont kapott legnagyobb szövetségesétől Kijev - Háborús híreink csütörtökön

Egész Európán érződik az orosz-ukrán háború nyomása: Romániában és a Baltikumban folyamatosak a drónok által elkövetett légtérsértések, Németországot pedig az elmúlt napokban sorra rázták meg a szabotázsakciók. Bár Moszkva mindent tagad, a szálak Oroszország felé vezetnek. Kijevnek viszont nem csak az orosz invázió miatt fájhat a feje, mivel Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter egyenesen az ukránokat jelölte meg a globális energiaárak emelkedésének kiváltóiként, utalván az orosz energiaszektort érő folyamatos dróntámadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×