Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
331.79
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a bajor Keresztényszociális Unió, a CSU elnöke a pártnak az európai parlamenti választások alkalmából tartott müncheni kongresszusán 2024. április 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Leonhard Simon

Markus Söder nem vetne be német békefenntartókat, inkább az ukrán menekülteket küldené haza

A kisebbik keresztény kormánypárt, a CSU elnöke szerint egyelőre nincs sok esély a békére az Oroszország által ostromlott országban. Markus Söder szerint német katonák bevetéséről nem lehet szó, viszont megfontolandó a katonai szolgálatra alkalmas ukrán menekültek hazaküldése, elvégre saját országuk biztonságáról van szó.

Markus Söder, aki Bajorország miniszterelnöke is, nem először állt elő többek között a menekültválság kezelésére ajánlott sajátos javaslattal. Ezúttal a Rheinische Post című lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy szerinte szükség van a Németországban tartózkodó ukrán menekültekkel való bánásmód újragondolására. Számuk egyébként korábbi adatok szerint meghaladja az egymilliót.

A bajor politikus interjúja akkor jelent meg, amikor a német kormány számára valójában komoly fejtörést okoz Ukrajna támogatása. Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellár az Európai Unió tagállamai között is e támogatás legfőbb szószólója. Álláspontja szerint azonban csakis további fegyverszállításokról, az ukrán haderő képzésének segítéséről, továbbá pénzügyi segítségnyújtásról lehet szó. Biztonsági garanciák nyújtásáról csak akkor, ha a több mint három és fél éve tartó háborúban legalábbis tűszünet, de még inkább békemegállapodás születik. Német katonák küldése egyelőre szóba sem jöhet.

Mindezt szinte szó szerint megerősítette Johann Wadephul külügyminiszter, aki a minisztériumban tartott nagyköveti találkozón hangsúlyozta, hogy a biztonsági garanciákhoz Berlin hozzá kíván majd járulni, de a hogyanra az ARD közszolgálati médium szerint nem utalt.

Markus Söder az interjújában a biztonsági garanciákat nem is említette. Úgy ítélte meg, hogy nincs sok esély a békére Ukrajnában, ezért elképzelhetetlennek tartja német katonák szerepvállalását. A bajor miniszterelnök egyértelműen elutasította a Bundeswehr esetleges ukrajnai bevetését. „Nehéz elképzelnem, hogy NATO-katonák állomásozzanak az országban” – hangsúlyozta, utalva arra, hogy Oroszország ezt semmilyen körülmények között nem fogadná el. „Ez lenne ugyanis Ukrajna NATO-csatlakozásának előszobája” – érvelt a bajor politikus.

Szerinte ebből kiindulva

elérkezett az idő annak megfontolására, hogy hazaküldjék a katonai szolgálatra alkalmas ukrán menekülteket,

akik ily módon hozzájárulhatnak saját országuk biztonságának erősítéséhez.

A német portálok emlékeztettek arra, hogy az úgynevezett tettrekészek koalíciójának múlt heti egyeztetése nyomán Emmanuel Macron francia elnök azt hangoztatta, hogy 26 ország kész csapatokat küldeni a tűzszünet vagy a béke biztosítására, az egyeztetés során a német kormány ugyanakkor nem kötelezte el magát erre.

Söder szerint más okok is szólnak a német hadsereg esetleges békefenntartói bevetése ellen, szerinte a Bundeswehr nem is áll készen erre, különös tekintettel nem megfelelő személyi állományára és nem kielégítő pénzügyi helyzetére.

Ezzel egyidőben közölte az ARD azt az értesülést, amely szerint az amerikai elnök a hét legelső napjaiban újabb egyeztetést tervez vezető európai politikusokkal a háború megoldásáról. „Egyes európai vezetők hétfőn vagy kedden jönnek az Egyesült Államokba” – közölte Trump, de nem jelezte, hogy kiről, illetve kikről van szó, ugyanakkor hozzáfűzte, hogy nem elégedett a helyzettel.

„Rendezni fogjuk az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktust” – jelentette ki az elnök, ugyanakkor már korábban utat arra, hogy kész az Oroszország elleni szankciók „újabb szakászára” is.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×