Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
A Szíriai Központi Bank épülete a damaszkuszi Hét Tenger téren 2025. május 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA

Lassan térnek vissza Németországból hazájukba a szíriai menekültek

A német belügyminisztérium a dpa hírügynökségnek vasárnap beszámolt arról, hogy a hosszú ideig hatalmon lévő Bassár el-Aszad szíriai elnök bukása óta Németországból Szíriába visszatérő menekültek száma lassan emelkedik, bár továbbra is viszonylag alacsony.

A visszatérők alacsony száma a biztonsági kockázatokkal és a polgárháború után súlyosan megrongálódott infrastruktúrával függ össze - jelentették segélyszervezetek. Augusztus végéig 1867 szíriai hagyta el Németországot szövetségi támogatással, míg május végén ez a szám 804 volt. A hazatérést állami programok is támogatják, míg mások hivatalos segítség nélkül távoznak.

Aszad decemberi megbuktatása óta a menekültek főként a szomszédos országokból, a többi között Törökországból, Libanonból, Jordániából és Irakból térnek vissza Szíriába.

Janine Lietmeyer, a World Vision Germany igazgatósági tagja, aki augusztusban járt Szíriában, elmondta, hogy a családok gyakran nehezen hozzák meg a visszatérésről szóló döntést. Megjegyezte, hogy a damaszkuszi központ viszonylagos normalitása éles kontrasztot képez a többi régió nehéz helyzetével, ami megnehezíti a reintegrációt. Sok helyen hiányzik az áram és az iskolai oktatás, de a döntést befolyásolja a nehéz biztonsági helyzet is. Hangsúlyozta, egyes korábbi lázadó erődítményekben gyakorlatilag minden ház megsemmisült. A hátramaradt lőszerek miatt veszélyes ezeken a területeken tartózkodni.

A német külföldiek központi nyilvántartása szerint július végén 955 ezer szíriai állampolgár élt Németországban, ami mintegy 20 ezerrel kevesebb, mint az év elején. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szíriaiak tömegesen hagynák el az országot.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal az év első öt hónapjában csak 1562 szíriai távozását regisztrálta. Azonban nem mindenki törli magát a nyilvántartásból, ami késlelteti az adatok frissítését.

A belügyminisztérium adatai szerint tavaly 83 150 szíriai lett német állampolgár. A 2015-ben vagy 2016-ban Németországba érkezett menekültek közül sokan már megfelelnek a honosítás feltételeinek, a saját megélhetés biztosításától a német nyelvtudásig.

Ugyanakkor továbbra is érkeznek új menedékjog iránti kérelmek: január és augusztus között 17 650 szíriai kért védelmet a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalnál (BAMF).

A német kormányváltás óta azonban a szíriai állampolgárok kérelmeiről általában nem hoznak döntést - néhány kivételtől és azoktól az esetektől eltekintve, amikor tisztázzák, hogy egy másik európai ország felelős-e az eljárásért.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×