A csendes-óceáni El Nino – Déli Oszcilláció (ENSO) erős meleg fázisai után jelentősen megnőhet a villámtevékenység a Föld északi féltekéjén, ami akár Magyarországon is befolyásolhatja a zivatarok kialakulását, illetve gyakoriságát – mutatták ki a soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársai. Kutatásukról az Atmospheres című folyóirat is beszámolt.

A kutatóintézet professzor emeritusa az InfoRádióban elmondta: kutatásuk során új összefüggést találtak az ENSO-jelenség, valamint a közepes és magasabb szélességi villámaktivitás között. Mint fogalmazott, a villámok is úgy viselkednek, mint a kis rádióadók, vagyis nagyon széles frekvenciatartományban sugároznak. Az alacsony frekvenciájú, ugyanakkor nagy hullámhosszúságú hullámok pedig akár többször is „körbeutazhatják” a Földet, és adott esetben csapdába eshetnek a Föld felszíne és a körülbelül 100-180 kilométeres magasságban kialakuló ionizált, vezető réteg között.

Itt jöhet létre egy úgynevezett hullámvezető gömbüreg, és ha van olyan hullám, melynek mérete, hullámhossza összevethető a Föld kerületével, akkor egy rezonancia jelenség léphet fel.

Magyarországon az 1980-as évek óta kísérleteznek villámok által keltett, alacsony frekvenciás természetes rádiózaj észlelésével. 1993 óta egy gömbantennával detektálják az elektromos térben kialakuló úgynevezett Schumann-rezonanciákat. Sátori Gabriella elmondta: jelenleg is végeznek méréseket a Nagycenkhez közeli Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban. Többek közt a frekvenciák időbeli változásait figyelik.

A kutató hozzátette: az említett frekvenciák némileg változhatnak attól függően, hogy a zivatargócok milyen távolságban helyezkednek el az obszervatóriumtól. Ez a távolság eltérő lehet a különböző időskálákon. Kiemelte, hogy a villámok erősen hőmérsékletfüggők, akár néhány tized Celsius-foknyi hőmérséklet-változás is nagy számban megnövelheti a villámaktivitást.

Mint mondta, az ENSO-jelenség a csendes-óceáni térség egy ismert, hőmérséklettel kapcsolatos nagy átrendeződése, amit a szakértők az Egyenlítővel párhuzamos oszcillációnak neveznek. A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársai egy észak-déli irányú oszcillációt fedeztek fel a villámaktivitásban, ami időben kvázi összeesik az átmeneti időszakokkal, amikor az ENSO-jelenség meleg fázisa átfordul hidegbe.

Ez a jelenség Sátori Gabriella tájékoztatása szerint általában április-május környékén figyelhető meg, vagyis az északi félteke nyári időszakát megelőzően. Hozzátette: nyaranta eleve többször láthatunk, tapasztalhatunk villámlást, mint az év más időszakaiban, és kutatások során arra lettek figyelmesek, hogy

bizonyos időszakokban még inkább megnövekszik a villámtevékenység Európában vagy Szibériában, tehát a közepes szélességeken is.

A jelenség várhatóan a jövőben is világszerte hatással lesz a villámtevékenységre. Sátori Gabriella megjegyezte: az ENSO hideg-meleg időszakokkal váltakozik, és a szakemberek rendelkezésre áll egy index, amivel ezt skálázni lehet, illetve segítségével meg lehet tudni, éppen melyik időszak van. A mostani egy neutrális, enyhén hideg fázisba hajló időszak, hiszen idehaza is a napokban kezdődött a meteorológiai tél.

Sátori Gabriella szerint nehéz megjósolni, hogy jövőre mi fog történni, mert „elég rapszodikus természete van” az ENSO-jelenségnek. Sok függ attól, hogy milyen hosszan tart a meleg és a hideg fázis. Mint mondta, a csendes-óceáni térség Egyenlítő közeli területe karácsony táján erősen felmelegszik. A XIX. század végén perui és ecuadori tengeri halászok figyeltek fel először az El Nino jelenségre, melynek hatására aszályos, száraz időszak lép fel. Az Egyenlítőtől délebbre, a trópusokon markáns ez a jelenség.

Az ENSO meleg fázisában a trópusokon felgyülemlő hő az azt követő időszakban szétterjed, kissé megnövelve a felszíni hőmérsékletet a közepes szélességeken is, elsősorban a Föld északi féltekéjén. „Miután a villámtevékenység érzékenyen reagál a felszíni hőmérséklet változásaira, ez a kis növekedés a felszíni hőmérsékletben igen jelentős növekedést eredményezett a villámok számában a vizsgált esetekben” – magyarázta Sátori Gabriella.

A szakemberek következő lépésként azt tervezik, hogy részletesebben megvizsgálják az elmúlt 30 év magyarországi villámtevékenységeit, hogy feltárhassák a csendes-óceáni jelenség lehetséges hatását. Az eredmények ismeretében pedig talán jobban fel lehet majd készülni a jelentős gazdasági károkat okozó zivatarokra, például a szupercellákra is.