Az El Nino – spanyolul „a kisfiú” – jelenség átlagosan 2-7 évente fordul elő, legutóbb 2018-2019-ben zajlott, a hatásai akkor nem voltak jelentősek. Ez a természeti jelenség a Csendes-óceán trópusi középső és keleti részén a felszíni vizek szokatlan felmelegedését okozza. Általában decemberben éri el a tetőpontját, de a teljes hatás általában csak idővel éri el az egész Földet. Ez a késedelem az oka annak, hogy az előrejelzések szerint 2024 lehet az első olyan év, amikor az emberiség átlépi a kulcsfontosságú 1,5 Celsius-fokos átlagos hőmérsékletváltozást. A globális átlaghőmérséklet 2022-ben 1,1 Celsius-fokkal volt melegebb a 19. század végéhez képest.

Marton Annamária azt mondta az InfoRádióban, hogy akkor beszélhetünk El Ninóról,

ha a Csendes-óceán keleti részének felszíni hőmérséklete legalább 0,5 fokkal melegebb az átlagosnál.

A meleg tengerfelszín kedvez a párolgásnak, így több nedvesség kerül a levegőbe, melynek hatására a nyugati szelek övébe is több nedvesség érkezik. Ez támogatja a felhőképződést és ezáltal a csapadék kialakulását. A szakértő hozzátette: a több felhőzet több napsugárzást ver vissza, ezzel pedig csökken az extrém hosszú időszakok kialakulásának esélye, így kevesebb hőhullám alakul ki.

Felvetődhet a kérdés, hogy van-e bármilyen hatása az El Ninónak a hazai időjárásra? Marton Annamária tájékoztatása szerint Magyarországon az átlagos mennyiségnél több csapadék hullott már télen és tavasszal is, de akkor még nem beszélhettünk El Nino-állapotról, viszont nyáron már megjelent ez az éghajlati jelenség, amivel

9 százalékkal több csapadék esett az átlagosnál itthon.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője szerint ez nem nevezhető kirívónak, de ha azt nézzük, hogy 2021 és 2022 nyarán az átlagos csapadékmennyiség mindössze 65-66 százaléka hullott le idehaza, akkor már azért jól érzékelhető, jelentős különbségről beszélhetünk.

A hőmérséklet tekintetében globálisan általában melegebbek az El Nino-évek és ez idén is így volt, hiszen a Meteorológiai Világszervezet (WMO) bejelentése szerint az idei nyár volt a valaha mért legmelegebb a Föld északi féltekéjén. Itthon viszont nem volt extrém forróság az elmúlt hónapokban. Marton Annamária közölte: az idei június átlagos volt, a július a 9., míg az augusztus 12. legmelegebb lett az 1901 óta végzett mérések óta, így összességében

a 14. legmelegebb nyarat hagytuk magunk mögött Magyarországon.

Ennek az lehet az oka, hogy gyakrabban voltak frontátvonulások a térségünkben, a felhőzet visszaverő-képessége pedig csökkentette az extrém hosszú időszakok kialakulását és ezért kevesebb hőhullám jelent meg a Kárpát-medencében.

Az amerikai székhelyű Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szerint az El Nino akár jövő év februárjáig is eltarthat. Marton Annamária úgy gondolja, ez reális előrejelzés. Azt még nem tudni, hogy utána folytatódik-e. Több tényezőtől is függ, hogy miként befolyásolja majd a következő téli időszakot.

Általában elmondható, hogy Észak-Európában ilyenkor a telek kezdete enyhébb és csapadékosabb, míg a vége hidegebb és szárazabb. Dél-Európában pedig összességében általában csapadékosabb ilyenkor az időjárás. „Az, hogy Magyarországon hogyan alakul az idei tél attól függ, hogy az Észak-Európára vagy a Dél-Európára jellemző időjárási feltételek válnak uralkodóvá a Kárpát-medence térségében” – mondta az InfoRádióban a szakértő.