Michael Dukes, a MetDesk előrejelzési igazgatója szerint a hőhullám egy különösen erős El Niño eseményt követ, és valószínűleg ennek késleltetett hatása, az éghajlatváltozás okozta általános hőmérséklet-emelkedéssel együtt - írja a The Guardian cikke nyomán a Portfolio. A hőhullám közvetlen kiváltója a meggyengült sarki örvény, azaz a hideg és alacsony nyomású levegő egy sávja, ami a sztratoszférában forog a pólusok körül. A légköri hullámok interferenciája gyengítette az örvényt, ami idén a magaslégköri hőmérséklet emelkedéséhez vezetett. Mint írják, fontos kiemelni, hogy az Antarktiszon most úgy melegebb 10 Celsius-fokkal a talaj és 28 fokkal a levegő a sokéves átlagnál, hogy a déli féltekén éppen tél van.

A kutatók régóta jósolják, hogy az emberi eredetű éghajlatváltozás legjelentősebb hatásai a sarkvidékeket fogják érinteni, és ez a hőhullám ennek ékes példája. Az elmúlt két évben ez a második, ami elérte a régiót.

A legutóbbi 2022 márciusában 39 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést eredményezett, és a jégtakaróból egy akkora darab tűnt el, mint Róma városa.

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a téli és nyári hónapokban folytatódó felmelegedés a jégtakaró összeomlásához vezethet.

Zeke Hausfather, a Berkeley Earth kutatója szerint az antarktiszi hőhullám "egyértelműen az egyik nagyobb hajtóereje volt a globális hőmérséklet elmúlt hetekben tapasztalt megugrásának" - írja a lap. Jonathan Overpeck, a Michigani Egyetem Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Iskolájának klímakutatója a hőhullámot

a leglátványosabb jelnek nevezte, amely szerint az éghajlatváltozás valóban kezdi átalakítani a bolygót.

Az ETH Zürich klímakutatója, Jonathan Willie szerint a terület fölött hetek óta tartó "déli sztratoszféra felmelegedésének" köszönhető a hőhullám. Mint írják, egyelőre nem világos, hogy az éghajlatválság mennyiben járult hozzá ennek a konkrét eseménynek a kialakulásához, ám a szakértők egyetértenek abban, hogy a hőhullám az előttünk álló események aggasztó előjele.