Újdonság az eddigi tárgyalásokhoz képest, hogy most már három konkrét jogszabálytervezet látható, amelyben rögzítve vannak a pedagógus-béremelés feltételei, és már a számok is egyértelműbbek – mondta Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Hozzátette: arról nem kaptak tájékoztatást, hogy a KSH-adatok szerint január 1-jétől várhatóan mennyi lesz a diplomás átlagbér, mert ennek 80 százalékát kell elérnie a pedagógusok átlagfizetésének, de az már szerinte biztos, hogy a számok jobbak, mint az előző tárgyalásokon voltak.

A legfontosabb elem, hogy a gyakornoki bér 640 900 forint lesz, ugyanis ehhez viszonyul a többi kategória, és ennek alapján történik például a vezetői illetmény és a túlmunkadíj megállapítása – hangsúlyozta az alelnök.

"Fontos elem, hogy a pedagógus I. kategóriába besorolt tanároknak nem lehet kevesebb a fizetésük, mint 653 100 forint, a pedagógus II. kategóriába tartozóké 660 400 forint, a mesterpedagógusoké 716 ezer 900, és a kutatótanároké pedig 840 ezer forint. Ez az alsó határ" – mondta Gosztonyi Gábor, és azt is elárulta, hogy az eddigi bérhez képest a pedagógus I. fokozatban 21,4 százalékkal kell legalább emelkedniük a fizetéseknek, a pedagógus II besorolásnál 19, a mesterpedagógusnál 13,8 és a kutatótanároknál 12 százalék a minimális emelés mértéke.

A nevelést, oktatást közvetlenül segítők bérével kapcsolatban elmondta Gosztonyi Gábor, hogy rájuk csak a minimálbérről és a garantált bérminimumról kötött három évre szóló megállapodás vonatkozik, eszerint 2025. január elsejétől a garantált bérminimum 348 800 forint lesz, így az alelnök szerint a kormány nem adja meg azt a béremelést, amit a szakszervezetek már évek óta követelnek. A hivatalos álláspont szerint amíg ilyen kondíciókkal találnak munkatársakat, addig a kormányzatnak nincs szándéka komolyabban emelni.

"A probléma az, hogy a pedagógus-bérfelzárkóztatással nagyon szélesre nyílik az olló a pedagógusok és a segítők bére között,

és ez bérfeszültséghez vezet. Mi arra hívtuk fel az államtitkárság figyelmét, hogy nem szeretnénk, ha megint csak későn lépne a kormányzat, nem biztos, hogy célszerű lenne megvárni, amíg a nevelés-oktatást közvetlen segítő munkatársaink a lábukkal szavaznak, és elhagyják a pályát, mert akkor bizony az intézmények működőképessége kérdésessé válhat" – mondta a szakszervezeti vezető.