eur:
392.18
usd:
359.59
bux:
72294.66
2024. július 17. szerda Elek, Endre
Fürdőzők a kánikulában a balatonfenyvesi szabadstrandon 2021. június 22-én. Az országos tisztifőorvos harmadfokú hőségriadót rendelt el a kánikula miatt.
Nyitókép: MTI/Varga György

Miért nem apad a Balaton, ha ekkora a hőség?

Miközben a Balaton vízhőfoka már meghaladja a déli parton a 30 fokot, a tó csak nagyon mérsékelten apad. Jelenleg 116 centi. Van rá magyarázat.

A Balatoni értékmentés nevű Facebook-csoportban egy érdekes jelenséget magyarázata olvasható. A vízügy adati ugyanis azt mutatják, hogy a 35 fok feletti levegő-hőmérsékletet ellenére a tó csak lassan apad. Jelenleg 116 centis,

a vízszint négy napja nem változott.

Ennek az az oka, hogy alig van szél és hihetetlenül magas a páratartalom, ez pedig megakadályozza a további párolgást. A grafikonok is azt mutatják, hogy akkor csökkent 3 nap alatt három centivel a vízszint július elején, amikor lehűlt a levegő és viharosabb volt az időjárás.

A csoportban Doroszlai Dénes érdekes vízhőfokmérésről számolt be. Azt írja: „július 15-én, este 7 óra után több mérést is elvégeztem a műholdképen rögzített pontokon”.

Az eredmény: körülbelül 650 méterre a parttól 3,8 méter mélyen 29,3, 2 méteren 29,9, a felszín közelében 30,1 Celsius-fok volt a tó vízhőmérséklete.

fotó: Balatoni értékmentés Facebook-csoport
fotó: Balatoni értékmentés Facebook-csoport

Nagyjából 390 m-re a parttól: 2 méteren 30,1, a felszín közelében 30,4, míg a partközeli, térdig érő vízben 31,2 fokos volt a Balaton.

Annyit írt summázatul (a linket a nyílt csoport tagjai tudják megnézni), hogy a mérések igazolták számára azt (amit egyébként már több évtizede tapasztalható), hogy hosszan tartó kánikulai napok végére 3–4 m mélységig is átmelegszik a víz.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.17. szerda, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Sorra bukkannak fel az európai hatalmak a világ másik felén – De mégis mi okuk van erre?

Sorra bukkannak fel az európai hatalmak a világ másik felén – De mégis mi okuk van erre?

A növekvő globális versenyfutás hatására az Indo-csendes-óceáni térség a nagyhatalmak figyelmének középpontjába került. A régió évtizedeken keresztül megkérdőjelezhetetlenül az Egyesült Államok befolyási övezetébe tartozott, Kína felemelkedésével viszont egyértelműen megváltozott a helyzet. Az egyre kiélezettebb versengést jelzi, hogy európai hadihajók is egyre gyakrabban tűnnek fel a területen. Felmerül a kérdés, hogy mégis mi dolguk lehet a kontinens katonai hatalmainak a világ másik felén, pedig határozottan indokolt a megjelenésük, ahogy az amerikai Center for Strategic and International Sudies (CSIS) jelentése is írja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×