Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Az európai parlamenti (EP-) választás levélben szavazóknak készült szavazólapjának jóváhagyott mintája a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén 2024. május 9-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Főpolgármester-választás: Itt egy felmérés, ami a listákról is képet mutat

A Medián friss budapesti felmérése: Karácsony Gergely vezet, Szentkirályi Alexandra és Vitézy Dávid követi a fővárosban.

Karácsony Gergely vezet, Szentkirályi Alexandra továbbra is második a főpolgármesteri versenyben – a budapestiek többsége pedig egyelőre nincs tisztában azzal, hogy közgyűlési listára és egyéni jelöltekre is szavazhat majd – derül ki a Medián felméréséből.

A Medián és a 21 Kutatóközpont 2024. május 17-e és 22-e között 1000 szavazókorú fővárosi lakost kérdezett meg a HVG megbízásából.

A portál arról ír, hogy a főpolgármesteri preferenciák alig változtak április és május között: a választani tudó budapestiek 46 százaléka Karácsony Gergelyre, 26 százaléka Szentkirályi Alexandrára, 24 százaléka Vitézy Dávidra, 4 százaléka pedig a Mi Hazánk jelöltjére, Grundtner Andrásra voksolna.

A főpolgármesterrel való elégedettség sem változott az elmúlt egy hónapban: a budapestiek 53 százaléka szerint Karácsony jó vagy nagyon jó teljesítményt nyújtott, és csak 43 százalékuk kritizálta a teljesítményét.

A főpolgármesteri szavazat mellett négy további voksot is leadhatnak a fővárosiak: európai parlamenti, polgármesteri, egyéni képviselői és fővárosi közgyűlési listás szavazatot – még ha az utóbbi kettőről a budapestiek többsége nem is tud egyelőre.

Arra a kérdésre, hogy pontosan mire lehet majd szavazni, az egyéni képviselői voksot a válaszadók 13 százaléka tudta magától felidézni, a fővárosi listás szavazatot pedig mindössze 3 százalék. Emellett további 13 százalék azok aránya, akik mindkét szavazási lehetőséget meg tudták említeni – 68 százalék azonban csak az EP- és a két polgármesteri vokssal volt tisztában.

A felmérés szerint markáns ellenzéki többség van a fővárosban, ám az ellenzéki voksok számos lista között oszlanak meg, így a felmérés pillanatában a Szentkirályi vezette Fidesz–KDNP-lista számíthat a legtöbb szavazatra: 31 százalék voksolna rá.

A főpolgármester által vezetett Párbeszéd-Zöldek–MSZP–DK-listára 23, a Magyar Péter által vezetett Tisza listájára 16, a Baranyi Krisztina MKKP-listára 12, az LMP–Vitézy-listára 7, a Donáth Anna által vezetett Momentum-listára 6 százalék szavazna, míg a Mi Hazánk listája 4 százalékos eredménnyel a bejutási küszöb alatt maradt.

Ezek a százalékos arányok tehát csak részben jelzik a különböző pártok támogatottsági szintjét: a listavezetők megemlítése nyilván befolyásolta az arányokat. Mindez tehát azt jelenti, hogy a következő főpolgármesternek jelen állás szerint egy igencsak megosztott fővárosi közgyűléssel kell számolnia.

A kutatásban végül arra is rákérdeztek, hogy az öt szavazólap közül melyiket tartják a budapestiek a legfontosabbnak. Erre 41 százalék a főpolgármesterit, 34 százalék az európai parlamentit, 9 százalék a polgármesterit, 7 az egyéni kerületi képviselőit, 2 a fővárosi közgyűlésit jelölte meg.

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×