Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az európai parlamenti (EP-) választás levélben szavazóknak készült szavazólapjának jóváhagyott mintája a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén 2024. május 9-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Főpolgármester-választás: Itt egy felmérés, ami a listákról is képet mutat

A Medián friss budapesti felmérése: Karácsony Gergely vezet, Szentkirályi Alexandra és Vitézy Dávid követi a fővárosban.

Karácsony Gergely vezet, Szentkirályi Alexandra továbbra is második a főpolgármesteri versenyben – a budapestiek többsége pedig egyelőre nincs tisztában azzal, hogy közgyűlési listára és egyéni jelöltekre is szavazhat majd – derül ki a Medián felméréséből.

A Medián és a 21 Kutatóközpont 2024. május 17-e és 22-e között 1000 szavazókorú fővárosi lakost kérdezett meg a HVG megbízásából.

A portál arról ír, hogy a főpolgármesteri preferenciák alig változtak április és május között: a választani tudó budapestiek 46 százaléka Karácsony Gergelyre, 26 százaléka Szentkirályi Alexandrára, 24 százaléka Vitézy Dávidra, 4 százaléka pedig a Mi Hazánk jelöltjére, Grundtner Andrásra voksolna.

A főpolgármesterrel való elégedettség sem változott az elmúlt egy hónapban: a budapestiek 53 százaléka szerint Karácsony jó vagy nagyon jó teljesítményt nyújtott, és csak 43 százalékuk kritizálta a teljesítményét.

A főpolgármesteri szavazat mellett négy további voksot is leadhatnak a fővárosiak: európai parlamenti, polgármesteri, egyéni képviselői és fővárosi közgyűlési listás szavazatot – még ha az utóbbi kettőről a budapestiek többsége nem is tud egyelőre.

Arra a kérdésre, hogy pontosan mire lehet majd szavazni, az egyéni képviselői voksot a válaszadók 13 százaléka tudta magától felidézni, a fővárosi listás szavazatot pedig mindössze 3 százalék. Emellett további 13 százalék azok aránya, akik mindkét szavazási lehetőséget meg tudták említeni – 68 százalék azonban csak az EP- és a két polgármesteri vokssal volt tisztában.

A felmérés szerint markáns ellenzéki többség van a fővárosban, ám az ellenzéki voksok számos lista között oszlanak meg, így a felmérés pillanatában a Szentkirályi vezette Fidesz–KDNP-lista számíthat a legtöbb szavazatra: 31 százalék voksolna rá.

A főpolgármester által vezetett Párbeszéd-Zöldek–MSZP–DK-listára 23, a Magyar Péter által vezetett Tisza listájára 16, a Baranyi Krisztina MKKP-listára 12, az LMP–Vitézy-listára 7, a Donáth Anna által vezetett Momentum-listára 6 százalék szavazna, míg a Mi Hazánk listája 4 százalékos eredménnyel a bejutási küszöb alatt maradt.

Ezek a százalékos arányok tehát csak részben jelzik a különböző pártok támogatottsági szintjét: a listavezetők megemlítése nyilván befolyásolta az arányokat. Mindez tehát azt jelenti, hogy a következő főpolgármesternek jelen állás szerint egy igencsak megosztott fővárosi közgyűléssel kell számolnia.

A kutatásban végül arra is rákérdeztek, hogy az öt szavazólap közül melyiket tartják a budapestiek a legfontosabbnak. Erre 41 százalék a főpolgármesterit, 34 százalék az európai parlamentit, 9 százalék a polgármesterit, 7 az egyéni kerületi képviselőit, 2 a fővárosi közgyűlésit jelölte meg.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×