eur:
411.18
usd:
392.45
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kelesztett kenyértészták a sütőkemence felhordóján a Nyíregyházi Kenyérgyár Kft. teljesen automatizált üzemében Nyíregyházán 2020. március 26-án. A gyártás közben emberi kéz nem érinti a kenyeret, a kész termék jórészét előrecsomagolva szállítják a boltokba. A koronavírus-járvány miatt megnövekedett a kereslet a csomagolt pékáruk iránt.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Jön a szigorítás, megváltozik sok pékáru neve is

Csak az lesz majd kovászos, ami valóban kovásszal készül.

Mivel a pékáruknál az utóbbi években a „kovászos” egy olyan prémium termékre utaló jelző lett, amelyhez magasabb árat lehet társítani, előszeretettel operálnak vele a boltok és a pékségek, de ezt már nem sokáig tehetik meg – írja a g7.hu.

A lap cikke szerint a nagyüzemekből származó pékárukra ma általánosságban az jellemző, hogy ha kovászosnak nevezik a terméket, akkor van benne ugyan kovász, de csak kis mennyiségben. A kelesztést általában ilyenkor is a sokkal gyorsabb és egyszerűbb gyártás lehetőségét biztosító élesztővel végzik, a kis mennyiségű kovász inkább csak az ízt módosítja, és megteremti a kovászos jelző használatának lehetőségét.

A portál megkeresésére az Agrárminisztérium közölte, a jelenleg hatályos Magyar Élelmiszerkönyvben a kovászos jelző nem szabályozott, mivel az előírás nem határozza meg a sütőipari termékekben jelen lévő kovász vagy a kovászt helyettesítő kovászkészítmény minimális mennyiségét. A jogszabályok azonban lehetőséget adnak arra, hogy a kenyér elnevezésében és a terméket kísérő kommunikációban a kovászra utaló kifejezés megjelenhessen.

Jelenleg a magyar vásárló azt hiszi, hogy a boltok döntő részében kapható kovászosnak nevezett élesztős kenyér ugyanaz, mint a kis pékségekben kapható, kizárólag kovászos termék. A mintegy 50 kisebb vállalkozást összefogó Magyar Kézműves Kenyér Társaság (MKKT) a szaktárcának korábban azt javasolta, tegyenek különbséget azzal, hogy bevezetik az Élelmiszerkönyvbe a „természetes kovász” (vagyis az élesztő nélküli verzió) fogalmát.

Lesz is változás, a szaktárca tájékoztatása szerint a Magyar Élelmiszerkönyv Sütőipari és Cukrász Szakbizottsága a piaci szereplők észrevételei alapján új előírás-tervezetet dolgozott ki a „kovászos” jelző használatára. Ebben

módosítják a kovász fogalmát, az élesztő maximális mennyiségének és az érlelési idő minimális időtartamának meghatározásával.

A módosítást a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottsága nemrég már jóváhagyta, jelenleg a módosítás hatályba léptetéséhez szükséges jogalkotási folyamat zajlik.

Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem lehet majd ráakasztani a kovászos jelzőt minden olyan pékárura, amelyet döntően élesztővel futtatnak fel nagyon rövid idő alatt. Ezzel a piac belépő szintű szegmensénél akár el is érhetik, hogy megszűnjön a kovászos elnevezés, de ez a határértékektől függ majd.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 04:15
×
×
×
×