Infostart.hu
eur:
395.31
usd:
339.56
bux:
104286.14
2025. augusztus 10. vasárnap Lőrinc
Nyitókép: Facebook/UNHCR Magyarország

Állásbörzét rendeztek Magyarországon élő menekülteknek

Mintegy kétszázötven menekült vett részt az eseményen, melynek legfőbb célja az volt, hogy segítsék az érintetteket abban, hogy megálljanak a saját lábukon és tájékozódhassanak a magyarországi munkavállalói jogokról, munkaerőpiaci viszonyokról – mondta az InfoRádióban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi szóvivője.

Magyarországon élő menekülteknek tartott állásbörzét Budapesten az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). A kezdeményezés célja az volt, hogy segítsék az érintettek gazdasági és társadalmi beilleszkedését, mégpedig úgy, hogy minden támogatást megkapjanak a magyarországi munkaerőpiacra való belépésükhöz, és ahhoz, hogy biztonságos, megfelelő munkahelyet találjanak maguknak. Az eseményen állami és önkormányzati intézmények, illetve civil szervezetek mellett az üzleti szektorból számos vállalat is részt vett mint potenciális munkaadó.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi szóvivője az InfoRádióban elmondta: az állásbörzét Ukrajnából és más országokból érkezett, legálisan Magyarországon tartózkodó menekülteknek rendezték meg. Simon Ernő szerint sikeres volt az esemény, amelyre

körülbelül 250 menekült látogatott el.

Mint mondta, szervezetük fontosnak tartja, hogy támogassák az érintetteteket abban, hogy saját jövedelmük legyen, „megálljanak a saját lábukon” és képesek legyenek eltartani a családjukat. Kiemelte, hogy számos nemzetközi cég mellett magyar társaságok, vállalkozások is képviseltették magukat a börzén.

A Magyarországra érkező menekültek végzettségével, alapképességeivel kapcsolatban úgy fogalmazott a szóvivő, hogy az ukránok tekintetében „egészen ígéretes a kép”. Az UNHCR-nek a hazánkban élő ukrajnai menekültek körében végzett és 2023 decemberében publikált felmérése szerint a több száz válaszadó közül

41 százaléknak volt master’s vagy bachelor’s szintű felsőfokú végzettsége, illetve 45 százalék rendelkezett középfokú vagy szakmunkás végzettséggel.

Simon Ernő hozzátette: a külföldiek általában sokkal nehezebben találnak megfelelő állást hazánkban, mint a magyarok. Azoknak viszont nyilván könnyebb a helyzetük, akik beszélnek magyarul.

Az UNHCR által szervezett budapesti állásbörzén a legtöbb cég olyan álláslehetőséget ajánlott az érintetteknek, amely nem feltétlenül igényel felsőfokú képesítést, de a szóvivő tájékoztatása szerint sokan érdeklődtek informatikai állások után is. A menekülteknek nemcsak munkahelyeket kínáltak, hanem az illetékesektől tájékozódhattak a magyarországi munkavállalói jogokról és munkaerőpiaci viszonyokról is, illetve felvilágosították őket arról is, milyen jogi és egyéb feltételekkel indíthatnak el saját vállalkozást hazánkban.

Az állásbörzére az ukrán menekülteken kívül érkeztek még afgánok, pakisztániak, örmények, irakiak, irániak, kenyaiak, jordániaiak, venezuelaiak és kazahok is.

„Nagyon sokszínű közönség jött össze, és bízunk benne, hogy a segítségünkkel közülük minél többen minél hamarabb munkát találnak majd” – mondta a szóvivő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Megvan a Trump-Putyin-csúcs helyszíne is - Területcsere a megoldás?

Bár korábban lehetett hallani svájci, olasz és magyarországi helyszínről, a legkézenfekvőbb megoldás született: a két ország határvidéke. A találkozó tárgya természetesen az ukrajnai háború és azon belül is a lehetséges fegyvernyugvás. Donald Trump közvetlenül utalt arra, hogy két irányból is nyomást helyezett az Egyesült Államok Oroszországra.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.08.11. hétfő, 18:00
Deák András
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa
Egyetlen húzással könyörtelen fegyverkezési versenyt robbantott ki Donald Trump – Mindkét oldal számára óriási a tét

Egyetlen húzással könyörtelen fegyverkezési versenyt robbantott ki Donald Trump – Mindkét oldal számára óriási a tét

„Amikor ők lealacsonyodnak, mi felemelkedünk” – szólt Michelle Obama beszéde a demokraták 2016-os jelölőgyűlésén. Az egykori first lady azt ecsetelte, hogy kifizetődőbb egyenes gerinccel felülemelkedni a Donald Trump vezette republikánusok személyeskedő támadásain, ahelyett, hogy a demokraták is beszállnának a sárdobálásba. Legutóbbi, 2024-es beszéde alapján viszont úgy tűnt, immár maga Obama sem hisz az évek alatt saját életre kelt mantrájában, és a második Trump-ciklus idején a Demokrata Párt hívei is egyre-másra kérik számon politikusaikon, hogy nem veszik fel kellőképpen a kesztyűt a régi-új elnökkel. Miután a republikánusok egyik bástyájának számító Texas – Trump kérésének eleget téve – pár éven belül másodjára is átrajzolja a kongresszusi választókörzeteinek határait, ráadásul mindezt azért, hogy öt képviselői helyet elvegyenek ellenfeleiktől Washingtonban, a demokraták szintén kardot rántottak: a szemet szemért elv jegyében belementek a kerületek manipulálását célzó fegyverkezési versenybe, kukázva a kezüket eddig gúzsba kötő elveiket. Azt, hogy hatalmas a tét, nemcsak az jelzi, hogy a texasi kormányzó letartóztatással és elmozdítással fenyegette meg a törvényhozást meneküléssel megakasztó demokratákat: akár a két párt között kirobbant, bosszúspirállal fenyegető gerrymanderingen is múlhat, hogy 2026 után korlátot szabhatnak-e Trump elnöki hatalmának vagy sem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×