Infostart.hu
eur:
390.76
usd:
340.15
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Nyitókép: Pixabay

Gordiuszi csomó - Megoldás születhet az Erasmus+ diákcsereprogram ügyében

Lapértesülések szerint leválaszthatják a többi ügyről a program ügyét, Brüsszel törvényjavaslatokat vár.

A Népszava úgy tudja, hogy már csak néhány kérdésben kell megállapodni az Orbán-kormánynak a 2022 végén felfüggesztett Erasmus+ diákcsereprogram ügyében az Európai Bizottsággal, igaz, erre már csak őszig volna esély a modellt váltó egyetemek esetében.

A megállapodásoknak a tagállamokkal a felsőoktatási intézményeket irányító alapítványi kuratóriumok átalakításáról kell megszületniük.

Az Európai Bizottság javaslatára az uniós pénzügyminiszterek 2022 decemberében határoztak úgy, hogy addig felfüggesztik a diákcsereprogram brüsszeli finanszírozását, amíg meg nem szűnik az alapítványi egyetemek vezető testületeire jellemző összeférhetetlenség. A döntés annak a csomagnak a része volt, amellyel egyben befagyasztottak 6,3 milliárd euró felzárkóztatási támogatást "a rendszerszintű magyarországi korrupció" miatt.

Az egyetemek túlnyomó többsége eddig nem érezte meg a tiltást, mivel érvényben voltak a korábban megkötött hosszú távú szerződéseik az EU-val. Idén szeptembertől azonban ezek kifutnak.

A hátra lévő kérdések közt szerepel, hogy milyen szempontok alapján válasszák ki a kuratóriumi tagokat. Az erről szóló megegyezés megkönnyítené a többi - például a kinevezés időtartamára vonatkozó - vitás pont lezárását. A lap forrása úgy tudja, a kormány törvényjavaslataira várnak most Brüsszelben. de megfigyelők szerint az uniós diákcsereprogramról azért is lehetne viszonylag hamar és a pénzügyi csomagról leválasztva, külön megállapodni, mert egy tiltás feloldásával járna, nem pedig befagyasztott források felszabadításával.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×