eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pexels.com

Átalakított felsőoktatási felvételi: megvannak a legfrissebb adatok

Sikeres a felsőoktatás átalakítása, a felvételi sokkal vonzóbbá vált a hallgatók előtt - hangsúlyozta Csák János kulturális és innovációs miniszter a felsőoktatási felvételi jelentkezési eljárás eredményeiről tartott sajtótájékoztatón. Duplájára nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, 40 ezer fölött van a külföldi hallgatóké.

A tárcavezető elmondta, hogy míg 2022-ben 99 ezer fiatal jelentkezett egyetemre és főiskolára, 2023-ban 126 ezren adtak be jelentkezést, 2024-ben pedig újabb 121 ezer fő felvételizett, "még annak ellenére is, hogy a felvételiző korosztály összlétszáma csökken."

A felvételivel kapcsolatban korábban bevezetett változásokról szólva közölte: a felvételin szerezhető 500 pontból 100 pont odaítéléséről már az egyetemek dönthetnek, emellett az intézményekre bízták a felvételi tantárgyak kiválasztását és szabadon dönthetnek az emelt szintű érettségi megköveteléséről is.

Az elmúlt másfél évben a kormány jelentős változásokat léptetett életbe az egyetemi rendszerben, megnövelve az egyetemi autonómiát. Csák János szavai szerint az volt a cél, hogy "szélesre nyissák az ajtókat" annak érdekében, hogy minél több tudásra vágyó magyar és külföldi fiatal jelentkezhessen.

A 320 ezer, felsőoktatásban tanuló hallgató közül 43 ezren külföldiek.

"Már most olyan a reputációja a magyar felsőoktatási rendszernek, amelyik idevonzza a külföldieket" - mondta. Kiemelte: a magyar kormánynak "nagy tervei vannak", mert a tudásközvetítésben is benne akar lenni a világ élvonalában.

A miniszter sikernek nevezte azt is, hogy a 2024-es felvételin a korábbinál sokkal több fiatal választotta a pedagógusképzést, valamint tovább növekedett a vidéki egyetemekre jelentkezők száma is.

Hankó Balázs felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár elmondta, hogy a rugalmasabbá vált felvételi rendszerben 17-féle kategóriában összesen 37 jogcímen szerezhető pluszpont.

Tájékoztatása szerint minden ötödik jelentkező úgynevezett MTMI szakot (műszaki, természettudományi, informatikai, mérnöki képzést) választott.

A pedagógusképzésre felvételizők száma pedig megduplázódott a két évvel ezelőtti adatokhoz képest, összesen 17 833-an választották ezt a területet.

Hankó Balázs szerint a "robbanásszerű" emelkedéshez a pedagógus béremelés mellett az is hozzájárult, hogy nemrég elindították a 2-4 félév alatt elvégezhető, rövid ciklusú tanárképzést.

"Szintet lépett a magyar felsőoktatás" - állapította meg az államtitkár, aki kiemelte, hogy egyre többen tanulnak munka mellett: több mint harmincezren adtak be jelentkezést a 30 év feletti korosztályból.

Elmondta azt is, hogy a legnépszerűbb intézmény

  • az ELTE (17080 jelentkező),
  • a Debreceni Egyetem (9950 fő) és
  • a Szegedi Tudományegyetem (8395 fő) lett az idei eljárásban.

A legkedveltebb szakok közé pedig olyan képzések kerültek be, mint a tanító, tanár, gazdálkodás és menedzsment, jogász, óvodapedagógus, kereskedelem és marketing vagy a gépészmérnök.

Összességében a modellváltó egyetemekre jelentkeztek a legtöbben, tízből hatan választottak ilyen intézményt - jegyezte meg Hankó Balázs.

Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese arról beszélt, hogy megújították a felvételi rendszer informatikai hátterét is. A jelentkezés teljes folyamatát mobiltelefonra optimalizálták, emellett már szakkereső, illetve pontszámító kalkulátor is segíti a diákokat a Felvi.hu oldalon.

A felvételizők március 25-től július 10-ig tölthetik fel a még hiányzó dokumentumaikat a rendszerbe, és ugyaneddig módosíthatják a megjelölt szakok sorrendjét is.

A ponthatárokat várhatóan július 24-én állapítják meg, a Pont ott partit pedig idén nem a fővárosban, hanem egy vidéki helyszínen szervezik meg - mondta az elnökhelyettes.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×