A Karácsony Gergely jegyezte – a budapesti és az agglomerációs közösségi közlekedés viszonyának rendezéséről szóló – javaslatot a szerdai ülésén egyhangúlag támogatta a testület, amely határozatában kimondta: egyetért azzal, hogy a Budapest-bérlet változatlanul érvényes maradjon a főváros egész területén a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) mellett a MÁV-Start, a Volánbusz és a MÁV–HÉV járatain is, valamint a Pest vármegyére váltott havi bérlet, illetve a havi országbérlet március 1-től a BKK járatain is érvényes legyen.

A közgyűlés egyetért azzal is, hogy március elsejétől a teljes árú havi Budapest-bérlet ára 8950 legyen a jelenlegi 9500 forint helyett.

A határozat szerint a közgyűlés támogatja, hogy a Budapest-bérletből, a Pest vármegyei bérletből és az országbérletből származó bevételt és az ahhoz kapcsolódó menetdíj-kiegészítést - az adott érvényességi terület sajátosságaihoz igazodóan - a szolgáltatók teljesítményarányosan osztják meg egymás között.

Támogatják azt is, hogy az eddig a fővárosi önkormányzatot megillető évi 12 milliárd forint normatív költségvetési támogatás helyett 2024-től a felek olyan rendszert alakítsanak ki, amely egyaránt szolgálja a budapesti és az agglomerációs közösségi közlekedés bevétellel nem fedezett költségeinek megtérülését.

A testület egyetért azzal is, hogy az átfogó megállapodás keretében a BKK a 2022-re már megfizetett 6,58 milliárd forint előlegen felül 2,1 milliárd forintot, míg 2023-ra a már megfizetett 5,48 milliárd forint előlegen felül 3,47 milliárd forintot december 31-ig fizessen meg.

A képviselők felkérték Karácsony Gergelyt, hogy az új tarifarendszer bevezetéséhez "halaszthatatlan" döntéseket hozza meg.

Karácsony Gergely közölte, a budapesti és az agglomerációs közlekedésben történelmi jelentőségű a megállapodás. Azt mondta, rengeteg még a kérdés, és érthető a képviselők aggodalma, de szerinte a főváros számára a világos indikátorok alapján történő elszámolás sokkal jobb, mint ami eddig volt.

A főpolgármester megjegyezte, egyelőre nem ismert, milyen pénzügyi hatása lesz a megállapodásnak, hogyan reagálnak az utasok a változásra, de konzervatív becslés szerint az 4-5 milliárd forint bevételkiesést fog okozni a fővárosnak.

"Léptünk előre egy nagyot, de ez még nem elég" - mondta, hozzátéve:

szükséges az egységes megrendelőszervezet, egy "regionális BKK" létrehozása is.

Ughy Attila (Fidesz-KDNP) felvetette, hogy a bérletár csökkenése vonatkozni fog-e az intézményi vásárlókra is, és vajon mi lesz a már megvásárolt éves bérletekkel.

Baranyi Krisztina (független), IX. kerületi polgármester arra hívta fel a figyelmet, Lázár János építési és közlekedési miniszter egyik első döntése volt, hogy nagy budapesti beruházásokat törölt. Úgy véli, hiába lesz olcsóbb és egységes a tarifarendszer, ha nem valósulnak meg a szükséges közlekedési fejlesztések, például a Galvani-híd. Kiemelte: nem ismertek a megállapodás, így az elszámolás részletei sem.

Elutasították a behajtási díjat

Később a Fővárosi Közgyűlés határozatban mondta ki azt is, hogy nem ért egyet a teherforgalmi behajtási díj eltörlésére vonatkozó fővárosi kormányhivatali felhívással, mert álláspontja szerint a fővárosi önkormányzat jogosult volt a szabályozás megalkotására.

A Karácsony Gergely jegyezte előterjesztést 17 igennel, 9 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadta el a testület.

Mint a javaslatban írták, Budapest Főváros Kormányhivatala a főváros közigazgatási területén a teherforgalom közlekedésének szabályozásáról szóló 2011-es rendelet vizsgálata során megállapította, hogy jogszabálysértő annak a behajtási hozzájárulási díj megfizetését előíró, valamint a behajtási hozzájárulás költségtérítésére, továbbá a regisztrációs költségekre vonatkozó része. Ezért 2023. november 20-án törvényességi felhívással fordult a fővároshoz.

A kormányhivatal szerint a közúti közlekedésről szóló törvényben nincs felhatalmazás, ami lehetőséget adna a helyi önkormányzatoknak arra, hogy a kezelésükben lévő közutak közlekedési célú használatáért rendeleteikben úthasználati díjfizetési kötelezettséget állapítsanak meg, illetve a közút fenntartása és üzemeltetése körében kiadható úthasználati engedély kiadását költségtérítéstől, illetve díjfizetéstől tegyék függővé.

Ezt a kormányhivatal szerint a bírói gyakorlat is alátámasztja.

Továbbá a kormányhivatal szerint a Fővárosi Közgyűlésének nincs törvényi felhatalmazása úthasználati díj megállapítására, valamint nem jogosult a hozzájárulások kiadásával kapcsolatban sem költségtérítés, sem regisztrációs díj megfizetését előírni.

"Budapest területén tizenöt éve működik a főispán által koncepcionálisan kifogásolt szabályozás, amelyre mindeddig érdemi törvényességi észrevételt a kormányhivatal nem tett. Három, különböző pártállású főpolgármester összesen négy önkormányzati ciklusa alatt nem jutott eddig eszébe a kormányhivatalnak, illetve a főispánnak kifogásolnia a tehergépjárművek fővárosi forgalmát szabályozó jogintézményt - csak éppen most, a 2024-es önkormányzati választási kampányhoz közeledve tette ezt meg" - olvasható a javaslatban, amely szerint a városon belüli teherforgalom díjfizetéshez kötése önmagában is terhesebbé teszi az infrastruktúra ilyetén használatát, annak fényében viszont, hogy a várost elkerülő M0-ás autópályán használatarányos díjfizetési kötelezettség van, az ennek a budapesti teherforgalmi behajtás szabályozásának alkotóelemeként kialakított hozzájárulási díjnak a megszüntetése kifejezetten arra ösztönözne, hogy a jelenlegi szabályozás miatt a város belterületét elkerülő teherforgalom szinte teljes egészében a város belterületére terelődjön.

A budapesti teherforgalmi behajtási hozzájárulási díj megszüntetése a városlakók életminőségére és általában a fővárosi környezetre kirívóan negatív hatással lenne, azt főpolgármesterként elfogadhatatlannak tartja - szögezte le Karácsony Gergely.

Szerinte a fővárosi önkormányzat kifejezett törvényi felhatalmazás nélkül is jogosult volt a szabályozás megalkotására, amit egyébként tizenöt éve nem vitatott senki.

Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP) szerint a főpolgármester "ótvaros nagy hazugságot" terjeszt, amikor azt állítja, a kormány kamionokkal akarja elárasztani Budapestet. Felhívta a figyelmet: a kormányhivatalok elkezdték felülvizsgálni a rendeleteteket és országosan egységesen járnak el, a Kúria pedig 17 település esetében vizsgálta a kérdést és állapította meg, hogy az önkormányzatoknak nincs jogszabályi felhatalmazása behajtási engedélyért pénz szedni.

A politikus nem vitatta, hogy a díjfizetésnek van önkorlátozó hatása, és azt sem, hogy a rendszer működött, és bár ő maga is tiszta lelkiismerettel, legjobb szakmai tudása szerint szavazta meg a rendeletet, de - mint mondta - "nem kell azon megsértődni", ha a kormányhivatal felhívja a figyelmet a jogszabály hibájára, "nem kell ebből politikai ügyet csinálni".

Wintermantel Zsolt azt mondta: a főpolgármesternek "egy dolog a fontos, hogy a Facebookon arcoskodhasson, hős várvédőt játszhasson", amikor szakmai megoldáson kellene dolgoznia.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes arra kérte a képviselőket, közösen védjék meg a 2011-es rendeletet és úgy vélte, a fővárosnak igaza volt, amikor elfogadta a rendeletet és ezt a Kúria előtt is meg tudják védeni. Jelezte, érezhető a jogi bizonytalanság a kérdésben, de ezt az Országgyűlés törvényalkotással hamar rendezni tudná.

Úgy vélte, a táblák kihelyezése nem oldja meg a problémát, nem lehet általánosan tiltani a teherforgalmat, de az átmenőt meg kell akadályozni.