Az Európai Unió vezetői március 6-i rendkívüli csúcstalálkozójukon támogatták az Ursula von der Leyen által bejelentett fegyverkezési programot. Az Európai Bizottság elnöke 800 milliárd eurós finanszírozási keretet javasolt a kontinens védelmi képességeinek javítására. Az összeget több forrásból biztosítaná, és mintegy 150 milliárd eurós kölcsönt tenne elérhetővé a tagállamok számára. A tervek szerint az országok az uniós források egy részét is fegyverkezésre fordíthatnák, valamint lehetővé tennék, hogy a védelmi kiadások miatt ne indulhasson túlzottdeficit-eljárás.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint azonban az összeg jelentős részét a tagállamok védelmi költségvetései adnák, így a fegyverkezési program inkább kommunikációs fogásnak tűnik. Nagy Dávid az InfoRádióban elmondta: éppen emiatt érdemes kellő óvatossággal fogadni Ursula von der Leyen bejelentését. Felhívta a figyelmet, hogy

az uniós országok meglévő védelmi kiadása összesen körülbelül 320 milliárd euró, és ez az összeg a következő években várhatóan tovább fog emelkedni.

„Ursula von der Leyen a saját tervében is kalkulált ezzel a meglévő összeggel. A többi forrás pedig hitel, illetve különböző fiskális könnyítés, amelynek inkább ösztönző funkciója lehet” – jegyezte meg a szakértő.

Nagy Dávid szerint egyelőre nem tisztázott az sem, hogy mire költenék pontosan a 800 milliárd eurót. A tervek szerint összehangoltan fejlesztenék a tagállamok védelmi képességeit, az országok azonban nem akarják kiengedni az erről való döntést a kezükből. Az elemző hozzátette: a legtöbb uniós ország tagja a NATO-nak is, utóbbi szövetségben belül pedig van egyfajta képesség- és feladatleosztás, amiből valamennyi államnak ki kell vennie a saját részét.

Mint mondta, „örökös kérdés, hogy Európa a stratégiai autonómiára való törekvéssel mennyire duplikálja a NATO-s képességeket”. Az elemző szerint erre a kérdésre a márciusi rendkívüli uniós csúcstalálkozón sem adtak megfelelő választ a résztvevők.

Nagy Dávid megjegyezte: az unió öt év alatt költené el a 800 milliárd eurót védelmi képességei fejlesztésére, az Egyesült Államok viszont ennél egy év alatt nagyobb összeget költ haderőfejlesztésre. A szakértő figyelmeztetett: ha meg is valósul Ursula von der Leyen terve, Európa akkor sem biztos, hogy képes lesz kiváltani az amerikai biztonsági garanciákat, azaz egyedül nem tudná megvédeni magát egy esetleges háborúban.