A menekültek beáramlás súlyos terhet jelent Ausztria számára is. A menekültválság elhibázottnak tartott kezelése egyik fő oka volt a Karl Nehammer vezette, az Osztrák Néppártból (ÖVP) és a Zöld Pártból álló koalíció tavaly szeptemberi választási kudarcának. A győztes Szabadságpárt (FPÖ) fölényes győzelmét mindenekelőtt annak köszönhette, hogy egyik legfőbb célkitűzése az illegális bevándorlás korlátozása. Az FPÖ a választási győzelem ellenére nem tudott kormányt alakítani, Ausztria háború utáni történetének első hárompárti, az ÖVP-ből, a szociáldemokrata SPÖ-ből és a liberális NEOS-ból álló koalíciója beiktatása után legelső intézkedései között irányozta elő, hogy felgyorsítja az illegális menekültek kitoloncolását, valamint felfüggeszti a befogadását az országban tartózkodó migránsok családtagjainak.

Christian Stocker kancellár arra hivatkozott, hogy a döntés összhangban áll az Európai Unió úgynevezett vészhelyzeti záradékában foglaltakkal, és ennek szellemében határozták el a nemzeti szabályozás kiigazítását. A záradék akkor léphet életbe, ha bármelyik tagországban a belső biztonságot veszély fenyegeti.

Mindezt most a családügyi miniszter is megerősítette. Claudia Plakolm néppárti tárcavezető a „stopgomb” megnyomásának szükségességéről beszélt. Közölte, hogy az intézkedést május közepétől kívánják „ideiglenesen” életbe léptetni. A kancellárhoz hasonlóan elsősorban a döntést azzal indokolta, hogy

a családtagok beáramlása tovább fokozza az országra nehezedő terheket, mindenekelőtt az oktatási és egészségügyi rendszer túlterheltségét.

A beszámolók szerint erről most első fokon a a szövetségi kormányon belüli szűkebb körű testületben, a Miniszterek Tanácsában született megállapodás. Ezt a Nemzeti Tanács, azaz a parlament elé terjesztették, amely a legközelebbi jövőben dönt.

„Rendelettel ki kell mondani, hogy a közrend veszélyben van, így Ausztria eltérhet az uniós menekültügyi jogtól, és ideiglenesen felfüggesztheti a családegyesítést” – fogalmazott a családügyi tárca vezetője.

Az új rendkívüli szabályozást korlátozott időre, 2026. szeptember végéig, de legfeljebb 2027 májusáig vezetik be. A jövőre vonatkozóan azt hangoztatta, hogy egy úgynevezett integrációs barométerrel biztosítanák az Ausztriában befogadott menekültek családtagjainak jövőbeni belépését.

A miniszter szerint ez a barométer értékeli majd azt, hogy többi között az oktatási rendszer vagy a lakáspiac mennyire túlterhelt. Hozzátette azt is, hogy – mint fogalmazott – „súlyos esetekben” a családegyesítésre vonatkozóan kivételeket tehetnek.

At elmúlt két évben az ORF szerint 12 ezer menedékkérő érkezett Ausztriába. A korábbiakhoz képest ugyanakkor a családegyesítési kérelem tavaly kevesebb volt, mint korábban, és idén eddig alig több mint hatvan ilyen kérelme nyújtottak be. Az ORF által idézett jogi szakértők ugyanakkor kételyeket fogalmaztak meg a kormány előzetes döntésével kapcsolatban. Utaltak arra, hogy a mai napig egyetlen tagállam sem járt sikerrel az Európai Bíróság előtt hasonló kezdeményezéssel.