A politikus az MCC brüsszeli tudásközpontja és a Patrióták EP-frakció által megszervezett konferencián vett részt, amely az NGO-finanszírozás átláthatóságáról szólt. A képviselő elmondta: "politikai aktivista csoportokat támogattak az európai adófizetők pénzéből, de nincs egy átlátható, egységes adatbázis arról, hogy miképpen finanszírozták őket".

Az Európai Bizottság különböző "abszurd" indokokra hivatkozva utasítja el a teljes körű adatigénylést: először azt állították, hogy nem konkrét szerződésekre irányult a kérés, hanem általános információra, másodszor azzal érveltek, hogy a kérés túl széles körű, harmadszor pedig azt közölték, hogy minden szükséges információ elérhető a hivatalos weboldalon - ez azonban egyszerűen nem felel meg a valóságnak - tette hozzá. Kijelenttette, hogy második körben is be fognak nyújtani teljes körű adatigényléseket, továbbá az európai ombudsmanhoz fordulnak, és ha nem adják ki ezeket a listákat, akkor bíróságra is vihetik az ügyet.

Felhívta a figyelmet arra, hogy kérelmük Magyarországon teljesen megszokott gyakorlatnak számít. "A magyar minisztériumok kötelesek rendszeresen közzétenni, hogy milyen szerződéseket kötnek, kikkel és milyen összegben. Ráadásul, ha valaki adatigényléssel fordul hozzájuk, akkor a törvényben meghatározott határidőn belül betekintést kell biztosítaniuk nemcsak a szerződésekbe, hanem azok teljesítésébe is" - mutatott rá. Ezzel szemben az Európai Bizottság - miközben folyamatosan szigorítaná a magyar információszabadságról szóló törvényt - saját maga egyáltalán nem hajlandó válaszolni a brüsszeli intézményekre vonatkozó adatigénylésekre. "Ez az egyik legbeszédesebb példája annak a kettős mércének, amelyet nap mint nap tapasztalunk" - taglalta.

Dömötör Csaba hangsúlyozta, hogy "politikai aktivistahálózatról van szó, nem pedig a hagyományos értelemben vett civil társadalomról".

"Amikor például Guy Verhofstadt, a liberálisok korábbi vezéralakja, hatmilliárd forintnak megfelelő támogatást kap a saját, civilnek nevezett szervezetére, az nem civil tevékenység, hanem politikai hálózatépítés" - emelte ki.

Véleménye szerint ugyanez a helyzet akkor is, amikor olyan szervezetek részesülnek brüsszeli forrásból, amelyek utóbb bíróságon támadják Magyarországot, például a határvédelem miatt - ez "politikai beavatkozás". Ha pedig olyan szervezeteket finanszíroznak Brüsszelből, amelyek jogállamisági jelentésekhez gyártanak anyagokat, amelyekre hivatkozva aztán "visszatartják a nekünk járó uniós forrásokat, az már nyílt politikai nyomásgyakorlás, aminek semmi köze nincs a klasszikus civil társadalomhoz".

"Pontosan azokat a demokratikus alapelveket nem hajlandók betartani, hogy ha saját magukról van szó, amelyeket egyébként mindenki mástól elvárnak. Ebben szeretnénk változást elérni" - hangoztatta.

Dömötör Csaba a konferenciát megnyitó beszédében elmondta: az új amerikai kormány az USAID-szerződések 80 százalékát felmondta, mert úgy vélte, ideológiai célokat szolgáltak. Ezzel párhuzamosan komoly botrány robbant ki Frans Timmermans korábbi uniós biztos körül is, akit azzal gyanúsítanak, hogy nagy összegű támogatásokat juttatott civilnek nevezett szervezeteknek, amelyek cserébe a bizottság álláspontját közvetítették, sőt, politikai ellenfelek elleni tüntetéseket is szerveztek - például zöld aktivistákét a gazdák ellen.

Véleménye szerint a brüsszeli intézmények rendszeresen támogatnak szervezeteket millió eurókkal, de "ezek a támogatások szinte kizárólag liberális és baloldali politikai célokat szolgálnak. "Gyengítik az államokat a migrációs szabályozás terén, politikai támadásokat szerveznek legitim kormányok ellen, és cenzúrát valósítanak meg tényellenőrzés címszó alatt" - hozta fel példának. Ráadásul ezeknek a szervezeteknek jövedelmük 90 százaléka külső forrásból, az Európai Bizottságtól vagy amerikai, illetve "Soros-közeli" körökből származik, így nincs helyi beágyazottságuk vagy társadalmi legitimitásuk - mutatott rá.

László András a Fidesz EP-képviselője a konferencián elmondta: "számos NGO valójában kormányok karjának meghosszabbításaként működik", nem független civil szereplőként, ezt jól mutatják a közelmúlt korrupciós botrányai, mint például a Katargate az Európai Parlamentben, vagy Timmermans zöldbotránya. Ezek az esetek ismételten rávilágítanak arra, hogy elengedhetetlen az átláthatóság: tudni kell, honnan érkezik a pénz, mire költik, és kik állnak valójában a szervezetek mögött, mert sok esetben "az NGO-k lobbisták, külföldi kormányok vagy káros üzleti érdekek fedőszervei".

"Az USAID felfüggesztése után a média és az NGO-k azonnal riadót fújtak, ami szintén kérdéseket vet fel működésük önállóságáról. A globális progresszív hálózat működése feltárásra vár, miközben a baloldali-globalista elit erőteljesen ellenáll, sokszor erőszakhoz is fordul. Az amerikai kormány ezért jogosan jelentette be, hogy ezeket a támadásokat belföldi terrorizmusnak fogják tekinteni" - jelentette ki. "Közép-Európában hét EU- és NATO-tagállamban történt politikai beavatkozás az USAID projektjein keresztül, ezek a források nehezen visszakövethetők, mivel több rétegen - NGO-kon és koordináló szervezeteken - keresztül áramlottak, mire a végső kedvezményezetthez értek. Ez nyilvánvaló politikai beavatkozási kísérlet. A támogatások a helyi kormányokkal való egyeztetés nélkül történtek, ami szintén beavatkozást jelent" - jelentette ki László András.