eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Márki-Zay Péter, hat ellenzéki párt közös miniszterelnök-jelöltje beszédet mond az Egységben Magyarországért kampányzáró rendezvényén Budapesten, a Madách téren 2022. április 2-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Négymilliárd forintnál is több támogatást kapott külföldről az ellenzék

Legalábbis a Nemzeti Információs Központ tájékoztatójában ez áll.

A korábban ismertté váltnál nagyobb, négymilliárd forintot meghaladó összeget utalt Magyarországra az Action for Democracy (AD) – áll abban a Nemzeti Információs Központ (NIK) által készített tájékoztatóban, amelyet az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján publikáltak.

A NIK értékelése szerint a külföldi politikai szervezet által Magyarországra utalt támogatás a választások befolyásolását szolgálta. "Ez egyértelműen Magyarország szuverenitásának megsértését jelenti" – olvasható az átiratban.

A Kovács Zoltán András dandártábornok, NIK-főigazgató által január 24-i dátummal küldött átirat alapján

az amerikai szervezet által nyújtott támogatás végösszege 3 174 076 395 forint,

ami mintegy 160 millióval több a korábbi tájékoztatásban szereplő adatnál; az összeget a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak, az Edemokrácia Műhely Egyesületnek, valamint öt gazdasági társaságnak utalták át.

Az utalások 34 százalékát, csaknem 1,1 milliárd forintnyit az Ez a lényeg portált működtető Oraculum 2020 Kft. kapta. Ugyanakkor "a cég egy másik, az AD-val azonos célokkal működő svájci alapítványtól további mintegy 900 millió forintot kapott".

A beérkező források és a továbbutalások nagyságrendje alapján az MMM, az Oraculum 2020 Kft. és a Datadat-cégcsoport a külföldről érkező támogatások koordinátorai. A megbízott cégek profilja alapján valószínűsíthető, hogy a külföldről származó forrásokat alapvetően a magyar választók véleményének, illetve a választások eredményének befolyásolására használhatták fel - olvasható a dokumentumban, amely szerint az e pénzügyi forrásokkal kapcsolatba került cégek "megbízott félként szerepelnek egyes ellenzéki pártok kampánybeszámolóiban is".

Az átirat megemlíti: a hatályos magyar jogszabályok megsértését jelenti, ha ezek a cégek a pártok számára nyújtott szolgáltatásokat a külföldről érkezett forrásokból finanszírozták, ám a jogszabályok esetleges megsértésének vizsgálata, az utalások mögötti szerződéses kapcsolatok ellenőrzése és értékelése az Állami Számvevőszék, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik, ezért a NIK átadja ezeknek a szerveknek a rendelkezésre álló pénzforgalmi adatokat.

Különösen figyelemreméltónak nevezik a dokumentumban, hogy

"az alapítók a diaszpórában élő magyarság voksolásának elősegítését jelenítették meg fő céljuknak, ami nem felel meg a valóságnak".

Ehelyett az összegek jelentős részét a magyar választások közvetlen, magyarországi befolyásolására használhatták fel - írják.

A bejegyzési dokumentáció kitöltése során az alapítók jelezték, hogy nagy összegű (25 ezer dollár feletti) támogatások is érkezni fognak az AD számlájára, ami - az időközben ismertté vált, alacsony adományozószám mellett - megkérdőjelezi azt az állítást, hogy az AD alapvetően mikroadományokra építette pénzügyi forrásait. A bejegyzés napjáig az AD már több száz millió forintot elutalt az említett magyar szervezetek és cégek számára, amihez "a realitásokat nélkülöző mikroadomány-gyűjtői tevékenységet kellett volna folytatnia". Ez azt valószínűsíti, hogy az AD-t eleve felépített pénzügyi háttérrel, célhoz kötötten hozták létre - fogalmaznak a dokumentumban.

Az átirat szerint "az AD külföldi háttere kapcsán - a szövetségesi környezetet tiszteletben tartó, titkosszolgálati információk beszerzése és felhasználása nélkül is - megállapítható, hogy a szervezet mögött az amerikai Demokrata Párthoz közvetlenül kapcsolódó személyek állnak; az AD nyilvántartásba vételénél eljáró ügyvédi iroda is deklaráltan ezek közé tartozik".

A nemzetbiztonsági bizottság november 17-én kezdeményezte a titokgazdánál a külföldi pártadományokról velük ismertetett információk nyilvánosságra hozatalát.

A hat nappal később publikált adatok még azt tartalmazták, hogy az Action for Democracy 1,8 milliárd forintot utalt az MMM-nek, valamint további 1,15 milliárdot vállalkozásoknak.

Múlt pénteken jelentette be Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, hogy ismét kezdeményezte "a választások befolyásolására érkezett külföldi pénzekről" készült nemzetbiztonsági bizottsági jelentés titkosításának feloldását, mivel "új fejlemények láttak napvilágot a dollárbaloldal ügyében" a nemzetbiztonsági bizottság aznapi ülésén. A magyar választások befolyásolására több pénz érkezett külföldről, és egyre inkább tisztul a kép a hazai baloldali és liberális szereplőket illetően is - fogalmazott akkor a közösségi oldalán.

Sas Zoltán, nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke szerdán a közösségi oldalán arról írt, hogy "újabb adatok kerültek a nyilvánosság elé a külföldi pártfinanszírozás ügyével kapcsolatosan" a testület honlapján. Az ellenzéki politikus bejegyzésében utalt arra: ismét kérte a titokgazdától, hogy oldja fel az iratok titkosságát, vagyis a nemzetbiztonsági bizottság döntésének megfelelően vizsgálja meg, hogy mit lehet nyilvánosságra hozni azokból az információkból, amelyeket a testület tagjai előtt múlt pénteken ismertetett.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×