eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Halász János, a Fidesz frakcióvezető-helyettese napirend előtt szólal fel az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 4-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Halász János: több pénzt kapott külföldről az ellenzék, mint eddig hittük

A nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki elnöke is megszavazta az ülésen elhangzottak titkosításának feloldását.

A nemzetbiztonsági bizottság már harmadik alkalommal foglalkozott a „dollárbaloldal” témájával és a legutóbbi ülésen kiderült, hogy sokkal több pénz érkezett külföldről a magyar választások befolyásolására, mint ahogy azt korábban láttuk – mondta Halász János, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Hozzátette: Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kezdeményezte az ülésen elhangzottak titkosításának feloldását, mert "itt az ország szuverenitását durván sértő, példátlan akcióról van szó és erről minden magyarnak joga van tudni".

A bizottság támogatta a kezdeményezést, és a testület elnöke - aki a törvény szerint is mindig ellenzéki - is megszavazta a titkosítás feloldását. Arra számítanak, hogy

a jövő hét első felében már nyilvános lesz az anyag,

ami majd a nemzetbiztonsági bizottság honlapjára is felkerül, akárcsak az előző jelentés.

Halász János kérdésre válaszolva hangsúlyozta, az előző ülésen kapott tájékoztatásból szembesült azzal, hogy

csaknem hárommilliárd forintot utaltak külföldről

az ellenzéknek, minden bizonnyal a választások befolyásolására.

Hozzátette, a Mindenki Magyarországa Mozgalom több mint 1,4 milliárd forint értékben intézett utalásokat a DatAdat osztrák anyavállalatának részére. Hozzátette, a DatAdat az a cégcsoport, "ami Bajnai Gordonhoz is köthető, meg az ő korábbi embereihez".

Halász János a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) intézett feljelentésében azt kérte, vizsgálják ki, ezért a pénzért ez a cég milyen munkát végzett, milyen valós, számlával bizonyított teljesítés húzódik mögötte, mert "hogyha ez hiányzik, hogyha az nem valós, akkor fölmerülhet a költségvetési csalás megalapozott gyanúja". Hozzátette, nemcsak a NAV Bűnügyi Főigazgatóságához fordult, hanem az Állami Számvevőszékhez is.

A fideszes politikus a rádióinterjúban úgy fogalmazott, "egy olyan dolog történt, ami Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sérti és az ország szuverenitását durván sérti, mert egy országgyűlési választást nem lehet külföldről finanszírozni".

Hangsúlyozta, a baloldal nem a magyarok, hanem azok érdekeit képviseli, aki fizet nekik. Ezt az "ország elárulásának" nevezte. Ezért kérték a nemzetbiztonsági szolgálatokat arra, tekintsék át az egységes ellenzék kampánytámogatásának kérdését - tette hozzá Halász János.

A magyar választásokba való durva beavatkozásnak nevezte a történteket és hozzátette "érdekes ebben, hogy ők, a baloldaliak, akik egyébként mindig arról papoltak, hogy Magyarországon milyen demokratikus problémák vannak, azok most megbukni látszanak itt a kampányfinanszírozás ügyében".

Hozzátette, "a barátaik Brüsszelben pedig nyakig ülnek a korrupcióban. Hát látjuk, hogy minden nap szinte újabb szocialista európai parlamenti képviselőt gyanúsítanak meg vagy fognak le. Van aki már börtönben van, egyenesen az egyik alelnök. Láthatóan hálózatszerűen csinálták ezt pont ők, akik Magyarországot támadták".

Az Európai Parlamentben kirobbant korrupciós botrányról megjegyezte: "van áthallás a két téma között, de ez két különböző dolog".

Hangsúlyozta: fontos, hogy mind az Európai Parlamentben, mind itthon alaposan végére kell járni a dolgoknak. "Mi itthon biztos, hogy a végére tudunk járni és bízom benne, hogy tudunk olyan nyomást gyakorolni, hogy Brüsszelben is mindez szépen a végéhez érjen és tisztán lássunk abban a dologban, hogy milyen törvénytelenséget is követtek el ezek a baloldali képviselők".

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×