eur:
409.43
usd:
375.86
bux:
74581.34
2024. november 5. kedd Imre
A pécsi Janus Pannonius Múzeum feltárása a Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjánál, ahol régészek és antropológusok a tömegsír vázait emelik ki Sátorhely közelében 2020. szeptember 11-én. A már korábban megtalált, összesen öt tömegsír feltárását 1960-ban, illetve 1976-ban már elvégezték. A csontokat akkor konzerválták és visszatemették, hogy majd egy későbbi, újabb feltárással részletes vizsgálatot végeznek rajtuk. Most a harmadik számú tömegsír újbóli feltárása és további tudományos vizsgálata tart szakemberek közreműködésével.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Kulcsfontosságú leletet találtak a mohácsi csata szempontjából

Egy korabeli fegyver alkatrésze került elő a közelmúltban a baranyai Majs község közelében.

Sok más lelet mellett egy korábban megtalált, a mohácsi csata idejéből származó, taplólakatos puskacsőhöz illő kakas került elő október közepén egy fémkeresős csatatérkutatás során – derül ki a Janus Pannonius Múzeum közleményéből.

Az 1526-os ütközet központi helyszínének kutatásában azért tekinthető mindez kulcsleletnek, mert a tárgy megerősíti a feltevést, miszerint ekkoriban

a helyszínen tűzfegyverekkel is támogatott gyalogsági összecsapás zajlott.

Bertók Gábor az intézmény igazgatója, a kutatás vezetője szerint az ütközetben részt vevő Brodarics István, II. Lajos király kancellárjának tudósítása szerint a mohácsi csata legjelentősebb része egy általa Földvárnak nevezett faluban és annak környékén, a török ágyúállások előtt folyt. Amikor a magyar lovasság támadása kifulladt, a megmaradt 4-6 ezer fős keresztény gyalogság – mivel nem tudott kitörni – ezen a helyen védelmi négyszögbe rendeződött. Az oszmán lovasság nem is tudta megtörni őket, a janicsár lövészek azonban a sortüzeikkel már igen – vélekedik a szakember.

A megtalált lövedékeket térképre rögzítették, ezek szóródási képe pedig behatárolja azt a területet, ahol a tűzfegyverek használata történt. A kutatók ismeretei szerint ez a momentum döntötte el véglegesen a csatát, s ezt támasztják alá a további leletek is Majs közeléből: a golyóöntő forma, a korban használt sarkantyútípus töredékei, fokos, buzogánytöredékek, lópatkók, nyílhegyek, Szulejmán-aranypénzek.

Bertók Gábor szerint több ezer halottat azon a helyen temethettek el, ahol elestek. A JPM vezetésével és a civil önkéntesek részvételével, 2016 óta zajló fémkeresős kutatások egyik célja tehát ezeknek a tömegsíroknak a felderítése is.

A 16. század elejéről származó taplólakatos puskacső és ahhoz illő kakas azért érdekes, mert egyrészt kevés maradt fenn a fegyverből, másrészt az volt a 16. század első harmadának meghatározó gyalogsági fegyvere, azaz a csata idején ezt a típust használták a katonák.

A JPM jelenleg Sátorhelyen, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen a III. számú tömegsír feltárásában vesz részt. A céljuk, hogy 2026-ban, a csata 500. évfordulóján a kiemelt, vizsgálatoknak alávetett csontokat kegyelettel visszatemessék ugyanarra a helyszínre, de már sírládákban, egymástól elkülönítve. Hozzáfűzték: pénzügyi forrás megléte esetén fontos lenne a IV. számú tömegsír feltárása is, hiszen ott a csontok a földfelszín közvetlen közelében vannak.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×