Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Érmék a Mohács 500 Csatatérkutatási Program című vándorkiállítás megnyitóján a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban 2020. augusztus 18-án. A kiállításon a mohácsi csatatéren feltárt leleteket mutatják be.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Nem tudni, hova tűnt Magyarország legjelentősebb éremleletének nagy része

Arról sincs információ, hogy az ötvenhárom éve megtalált, felbecsülhetetlen értékű mohácsi éremleletek múzeumban vannak-e még, vagy a közgyűjteményből a magángyűjteménybe kerültek.

A pécsi Janus Pannonius Múzeum szakemberei 2011 óta tudhatták, hogy Magyarország egyik legjelentősebb éremleletének több mint fele eltűnt. Az 1. számú éremleletből 10.450, míg a 2. számúból 3762 ezüstdénár hiányzik.– írja a szabadeuropa.hu.

A leleteket ötvenhárom évvel ezelőtt egy mohácsi útépítés során találták a Kálvin közben nyolcvan centiméter mélyen. Az érméket egy szürke és egy vörös korsóban rejtették el, vélhetően az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata miatt. Szakemberek szerint a két lelet amiatt páratlan, mert a legkorábbi érméket Aquileiában 1387 és 1437 között bocsátották ki, de magyar pénzverdék dénárjai is voltak közöttük, a legkésőbbiek 1521-ben készültek.

A leletek nagy része ezután több mint ötven évig a pécsi múzeumban volt, majd 2015 előtt nem sokkal Nagy Balázs régész-numizmatikus egy kutatásához kérte kölcsön őket. A régész akkori publikációjából kiderül: az 1. számú éremkincs 53,6 százaléka, míg a 2. számú 12,6 százaléka hiányzik ’69-es megtalálása óta. Azonban arról nem értesített mást, hogy több ezer darab hiányzik belőle.

A portál megkeresésére a Janus Pannonius Múzeum igazgatója, Bertók Gábor elmondta: vizsgálatot indítanak az ügyben.

Más források szerint az éremlelet eltűnése szakmai körökben már évek óta nyílt titok volt.

Címlapról ajánljuk
Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz
Vagyonadó

Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz

A vagyonadó mindig jól mutat a kampányplakáton: egyszerű üzenet, könnyű célpont, morális fölény. Csakhogy ahol valóban nekifutottak a bevezetésének, ott az állam rendre összeomlott a mérés, az értékelés és a jogi megfelelés terhei alatt. Franciaország, Németország, India és Argentína példája ugyanazt mutatja: a vagyonadó technikailag szinte megvalósíthatatlan. A politikai szlogen így tehát marad, maga az adó viszont többnyire elbukik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

Az MBH Bank másodlagos nyilvános részvényértékesítéssel kívánja tovább erősíteni tőzsdei pozícióját, szándékai szerint rövidtávon a BUX index meghatározó szereplőjévé válna. A cél, hogy intézményi- és lakossági befektetők számára egyaránt vonzó alternatívát kínáljanak, mind a várható osztalékhozam, mind az árfolyamnyereség szempontjából. Az értékesítés nagy sikerrel zajlott: a jelentős érdeklődés miatt a lakossági részvényigénylési időszakot 3 nappal a meghirdetett határidő előtt le is kellett állítania a banknak, december 12-e délig pedig az intézményi befektetők ajánlatait várta bank. A Portfolio Krizsanovich Pétert, az MBH Bank Stratégiáért és Pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdezte a papírok várható likviditásáról, a tőkearányos megtérülés javítására vonatkozó ambiciózus célokról, illetve arról, hogy milyen következményeket von maga után a bankadó növelése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×