Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nyitókép: Pixabay.com

Kiderült, mikorra döntenek az egyetemek a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlésével kapcsolatban

A Magyar Rektori Konferencia az egyetemek megkérdezése után, ősz elejére alakítja ki az álláspontját a felsőoktatási nyelvvizsga-kötelezettség eltörlésének kormányzati tervéről - mondta az InfoRádiónak a szervezet alelnöke. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora szerint kétségtelen tény, hogy sok diploma ragad bent a nyelvvizsga-kötelezettség miatt, olyan szakmákban is, amelyekben nagy szükség lenne új munkaerőre.

Pár héttel ezelőtt Csák János miniszter és Hankó Balázs helyettes államtitkár javaslati szinten tájékoztatta az Magyar Rektori Konferenciát (MRK) a várható változásokról. Ezeket az elnökség egyházi tagozata is megtárgyalta.

Az egyetemek nyitottak egy olyan rugalmas rendszer létrehozására, amelynek segítségével a hallgatói létszám növekedése, és a magyar egyetemek felsőoktatási világranglistán való előrekerülése lehet a cél – mondta az InfoRádióban Fábián Attila, az MRK alelnöke, a Soproni Egyetem rektora.

A rektori konferencia még nem alakított végleges álláspontot a nyelvvizsga-kötelezettség eltörléséről, de a többletpontok rendszeréről már beszéltek.

Az alelnök szerint az egyetemek "magától értetődően" kapnak lehetőséget a javaslattételre, mert olyan bizottsági munka kezdődött el, amelyben minden képzési terület megfogalmazhatja a saját véleményét, és ha a minisztérium javaslatot tesz a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlésére, az MRK elnöksége és bizottságai megvitatják.

Fábián Attila szerint egyfajta út lehetne, ha az intézményeknek saját döntési jogkörébe tartozna, mely végzősöktől kérjenek nyelvvizsgákat. Szerinte majd szakbizottságok dönthetnének arról, hogy szakmaterületetenként, tudományterületenként akár különböző legyen a nyelvvizsga-kötelezettség, vagy az MRK egy egységes egyetemi álláspontot alakít ki.

Arra a felvetésre, hogy a szakmák, a tudományterületek jelentősen különböznek egymástól, és nem minden munkában, munkahelyen egyformán szükséges a nyelvtudás, az alelnök elmondta: ez így van, de szerinte ma már minden egyes szakmaterületen fontos az idegen nyelv ismerete, mert ez Magyarország versenyképességét is jelenti.

Mint mondta, a végső javaslathoz meg kell vizsgálni, hogy vannak-e olyan területei az országnak, ahol nagyobbak a munkaerőpiaci problémák, mint a nyelvvizsgák jelentősége. Akár pedagógusoknak, mezőgazdasági szakembereknek is oda lehetne adni a vizsga híján is a diplomát. De ezt is majd azoknak a szakbizottságoknak kell megvizsgálniuk, amelyek - akár a területi egyenlőtlenségeket vagy a munkaerőpiaci hiányokat is figyelembe véve - végső javaslatot tesznek. Ám most ez még korai.

"Nyáron az egyetemeken szabadság van, így a bizottsági munka is később kezdődik.

Várhatóan ősz elején már végleges álláspontot fogunk mondani."

– jelentette ki az MRK alelnöke.

Fábián Attila kiemelte: mindenképpen fontosnak tartja az egyetemi hallgatók idegennyelv-ismeretét. Szerinte az alap- és közoktatás feladata elsősorban az általános nyelv tanítása, márpedig az érettségi és a nyelvvizsga összekötése nincs tervben. A kérdés a nyelvvizsga-kötelezettség, a további nyelvizsgák egyetemi kimenethez való kötése. A korábbi években ugyanis a negyven-ötven feletti, levelezős képzésben tanulóknál több diploma is bentragadt a nyelvtudás hiányában.

Az alelnök hozzátette: az egyetem inkább már a szaknyelv oktatásának a helye. A középfokú nyelvvizsgához vezető képzést kétségkívül az alap- és középfokú oktatásnak kellene adnia. "Azt is tudjuk, hogy a gyerekek sokkal fogékonyabbak az alap- és középfokú oktatásban a nyelvi ismeretek megszerzésére, és kevésbé jellemzően tanulnak meg első nyelvet az egyetemen. Ott már inkább elmélyítik a nyelvtudásukat, illetve második, sok esetben harmadik nyelv megtanulásával foglalkoznak." – mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×