eur:
392.64
usd:
362.67
bux:
72117.04
2024. július 5. péntek Emese, Sarolta
Nyitókép: Pixabay

Kétségbeesett figyelmeztetések a nyelvvizsga-követelmény megszűnésével járó veszélyekre

Csák János kulturális és innovációs miniszter bejelentése szerint megszűnik a nyelvvizsga-kötelezettség a felsőoktatásban. A rendszer a 2024-es őszi szemeszterben lép hatályba. Eddig abban társadalmi konszenzus volt, hogy legalább a felsőfokú tanulmányuk végén a hallgatók egy idegen nyelvet beszéljenek – emlékeztetett megkeresésünkre a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.

Rozgonyi Zoltán kérdésünkre felidézte: a felsőoktatási törvényt 2015-ben úgy módosították, hogy a 2020-as tanévtől kezdve egy nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi a felvéti alapkövetelménye – addig ugyanis az előbbi csak mint kimeneti kötelezettség volt a felsőoktatással szemben támasztva. Bár a módosítással kapcsolatban a pedagógusszakma kezdetektől jelezte, hogy az tarthatatlan követelmény, és eléréséhez nagyon komoly fejlesztésre lenne szükség az idegennyelv-oktatásban, alapvetően a középiskolában, lényegében semmilyen előrelépés nem történt – tette hozzá a szakember.

Végül három hónappal a törvény tényleges hatálybalépés előtt „parancsoltak álljt” száműzve a követelmények közül a nyelvvizsgát. Rozgonyi Zoltán meglátása szerint kizárólag ennek köszönhető, hogy a felsőoktatás végül nem omlott össze, hiszen 40 százalékkal csökkent volna a felvehető tanulók száma.

A „visszakozás” ellenére azonban tovább erodálódott a felsőoktatásba belépők száma – folytatta a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, aki szerint idén nyáron valaki viszont „felébredhetett”, hogy egyébként

az országnak van egy sor vállalása arról, hogy a dolgozó felnőtt lakosságnak milyen arányban kell, hogy felsőfokú végzettséggel rendelkezzen, amitől viszont el vagyunk maradva,

aminek súlyos következményei lehetnek.

„Így hirtelenjében megszületett a parancs, meg kell fordulni a lovon, és most az ellenkező irányba kell vágtázni” – fogalmazott Rozgonyi Zoltán hozzátéve, hogy technikailag ez azt jelenti, hogy – ahelyett, hogy állami előírás legyen – az egyetemek kezébe adják az pluszpontok követelményének meghatározását, és az eddig elhangzott információk alapján úgy tűnik, hogy a felsőoktatási intézmények dönthetek majd az 500 felvételi pontból 100-ról.

A Nyelvtudásért Egyesület elnöke megjegyezte,

nem nagyon látni annak indokoltságát, hogy az egyetemek miért változtatnának a nyelvvizsga pluszpontszámok rendszerén,

hiszen nagyon komoly érdekük lesz, hogy a lehetőségekhez mérten a hallgatóik rendelkezzenek „valamicske” nyelvtudással, hiszen az intézmények nincsenek fölkészülve érdemben a nyelvoktatásra. Rozgonyi Zoltán úgy véli, amennyiben tényleg megszüntetik a kimeneti követelményt, magyarán hogy a hallgatónak a diplomához rendelkeznie kelljen legalább egy B2-es nyelvtudással, az egyetemeknek attól lesz könnyebb dolguk, ha a bementi oldalon legalább honorálják azt, ha a felvételiző rendelkezik nyelvtudással.

„Az, hogy nem próbálták meg visszavezetni a felsőoktatást romba döntő bemeneti nyelvvizsga-kötelezettséget, az nyilván üdvözlendő, de az, hogy 2015 óta semmi nem történt, hogy a középfokú oktatás képes legyen legalább a B2 szint közelébe eljuttatni a tanulni hajlandó, képes diákokat, az tragédia” – emelte ki a Nyelvtudásért Egyesület elnöke megjegyezve, hogy abban eddig társadalmi konszenzus volt, hogy legalább a felsőfokú tanulmányuk végén a hallgatók egy idegen nyelvet beszéljenek.

Ha a szándék viszont az, hogy a követelmények csökkentésével növeljék a diplomázók számát, akkor vélhetően ez meg fog jelenni a szaktárgyak esetében, aminek eredményeként

„zombikat” fognak képezni, diplomával a zsebükben

– fejtette ki véleményét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor a Patriótákról: hétfőn lesz bejelentés, látni fogják, hogy nem a levegőbe beszéltem

Hosszú interjút adott péntek reggel a miniszterelnök a Kossuth rádióban. Szerinte az ukrajnai háború ügyében az emberséges politika iránytűjét kell kézbe venni. Szerinte a francia Nemzeti Tömörülés várható választási győzelme egész Európára azonnal hatással lesz.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.05. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Moszkvába készül Orbán Viktor, Zelenszkij kész tárgyalni Oroszországgal – Háborús híreink pénteken

Moszkvába készül Orbán Viktor, Zelenszkij kész tárgyalni Oroszországgal – Háborús híreink pénteken

Sajtóinformációk szerint Orbán Viktor pénteke én Moszkvában tehet látogatást Vlagyimir Putyinnál, miután kedden Volodimir Zelenszkijjel találkozott. Az ukrán elnök csütörtökön azt mondta, Ukrajna újabb békekonferenciát akar szervezni, és ezúttal már tárgyalnának Oroszországgal is. Megjegyezte ugyanakkor, nem valószínű, hogy Putyin lenne a tárgyalófél, ugyanis ő nem hajlandó elhagyni az országot. Az orosz elnök szintén csütörtökön kijelentette, kizárt, hogy Oroszország tűzszünetet kössön Ukrajnával: csak olyan megállapodást fogad el Moszkva, ami visszafordíthatatlan és a konfliktus lezárásához vezet. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz–ukrán háború aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×