Infostart.hu
eur:
379.84
usd:
322.04
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Nyitókép: Pixabay

Kétségbeesett figyelmeztetések a nyelvvizsga-követelmény megszűnésével járó veszélyekre

Csák János kulturális és innovációs miniszter bejelentése szerint megszűnik a nyelvvizsga-kötelezettség a felsőoktatásban. A rendszer a 2024-es őszi szemeszterben lép hatályba. Eddig abban társadalmi konszenzus volt, hogy legalább a felsőfokú tanulmányuk végén a hallgatók egy idegen nyelvet beszéljenek – emlékeztetett megkeresésünkre a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.

Rozgonyi Zoltán kérdésünkre felidézte: a felsőoktatási törvényt 2015-ben úgy módosították, hogy a 2020-as tanévtől kezdve egy nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi a felvéti alapkövetelménye – addig ugyanis az előbbi csak mint kimeneti kötelezettség volt a felsőoktatással szemben támasztva. Bár a módosítással kapcsolatban a pedagógusszakma kezdetektől jelezte, hogy az tarthatatlan követelmény, és eléréséhez nagyon komoly fejlesztésre lenne szükség az idegennyelv-oktatásban, alapvetően a középiskolában, lényegében semmilyen előrelépés nem történt – tette hozzá a szakember.

Végül három hónappal a törvény tényleges hatálybalépés előtt „parancsoltak álljt” száműzve a követelmények közül a nyelvvizsgát. Rozgonyi Zoltán meglátása szerint kizárólag ennek köszönhető, hogy a felsőoktatás végül nem omlott össze, hiszen 40 százalékkal csökkent volna a felvehető tanulók száma.

A „visszakozás” ellenére azonban tovább erodálódott a felsőoktatásba belépők száma – folytatta a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, aki szerint idén nyáron valaki viszont „felébredhetett”, hogy egyébként

az országnak van egy sor vállalása arról, hogy a dolgozó felnőtt lakosságnak milyen arányban kell, hogy felsőfokú végzettséggel rendelkezzen, amitől viszont el vagyunk maradva,

aminek súlyos következményei lehetnek.

„Így hirtelenjében megszületett a parancs, meg kell fordulni a lovon, és most az ellenkező irányba kell vágtázni” – fogalmazott Rozgonyi Zoltán hozzátéve, hogy technikailag ez azt jelenti, hogy – ahelyett, hogy állami előírás legyen – az egyetemek kezébe adják az pluszpontok követelményének meghatározását, és az eddig elhangzott információk alapján úgy tűnik, hogy a felsőoktatási intézmények dönthetek majd az 500 felvételi pontból 100-ról.

A Nyelvtudásért Egyesület elnöke megjegyezte,

nem nagyon látni annak indokoltságát, hogy az egyetemek miért változtatnának a nyelvvizsga pluszpontszámok rendszerén,

hiszen nagyon komoly érdekük lesz, hogy a lehetőségekhez mérten a hallgatóik rendelkezzenek „valamicske” nyelvtudással, hiszen az intézmények nincsenek fölkészülve érdemben a nyelvoktatásra. Rozgonyi Zoltán úgy véli, amennyiben tényleg megszüntetik a kimeneti követelményt, magyarán hogy a hallgatónak a diplomához rendelkeznie kelljen legalább egy B2-es nyelvtudással, az egyetemeknek attól lesz könnyebb dolguk, ha a bementi oldalon legalább honorálják azt, ha a felvételiző rendelkezik nyelvtudással.

„Az, hogy nem próbálták meg visszavezetni a felsőoktatást romba döntő bemeneti nyelvvizsga-kötelezettséget, az nyilván üdvözlendő, de az, hogy 2015 óta semmi nem történt, hogy a középfokú oktatás képes legyen legalább a B2 szint közelébe eljuttatni a tanulni hajlandó, képes diákokat, az tragédia” – emelte ki a Nyelvtudásért Egyesület elnöke megjegyezve, hogy abban eddig társadalmi konszenzus volt, hogy legalább a felsőfokú tanulmányuk végén a hallgatók egy idegen nyelvet beszéljenek.

Ha a szándék viszont az, hogy a követelmények csökkentésével növeljék a diplomázók számát, akkor vélhetően ez meg fog jelenni a szaktárgyak esetében, aminek eredményeként

„zombikat” fognak képezni, diplomával a zsebükben

– fejtette ki véleményét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Itt az új csúcs a Richternél

Itt az új csúcs a Richternél

Vegyes mozgások láthatók ma a világ tőzsdéin, az ázsiai tőzsdéken nem volt egyértelmű a mozgások iránya, Európában viszont jobb a hangulat. Itthon a BUX és három blue chip is történelmi csúcsot döntött. Az USA-ban ehhez képest vegyes a kép, a technológiai részvények továbbra is nyomás alatt állnak, és a ciklikusabb papírok teljesítenek jobban. Eközben az arany és az ezüst árfolyama tovább emelkedik, a sárga nemesfém árfolyama újra 5000 dollár felett jár. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×