Infostart.hu
eur:
379.69
usd:
321.74
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke győzelmi beszédet mond a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén, a Bálnában az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Závecz: nem a Mi Hazánk a legerősebb ellenzéki párt

Korábban a Medián kutatása azt hozta ki, hogy az országgyűlési választás után cirka egy hónappal a Parlamentbe újonnan bekerülő párt előzi a DK-t, de a Závecz szerint nem. Abban nincs eltérés köztük, hogy a Fidesz tovább erősödött. A Závecz szerint a Jobbik, az MSZP és a Momentum is az ötszázalékos küszöb környékén áll.

Egy hónappal a parlamenti választásokat követően a győzteshez történő közeledés és a vesztestől való távolodás jelenségét láthatjuk. A Fidesz-KDNP egy mostani, változatlan felállásban lebonyolított választáson 60 százalékot érne el, a biztos részvételt ígérő listát választók körében ennyi támogatót vonz. A Mi Hazánk tartja április 3-án elért eredményét, 7 százaléka van az aktív választói csoportban. Az ellenzék közös listája most rosszabbul szerepelne, mint a választáson, 31 százalékon áll az eltökélt szavazók körében – írja a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet közleménye.

Ha a pártokat külön mérjük, akkor

  • a Fidesz fölénye hatalmas, a biztos pártválasztók körében 60 százalékos. Az ellenzéki pártok közül
  • a DK a legerősebb, 11 százalékkal, utána
  • a Mi Hazánk következik 8 százalékkal.
  • A Jobbik, az MSZP és a Momentum önálló indulás esetén a bejutásért küzdene, mindhárman 5 százalékon állnak.
  • Az LMP 3 százalékos,
  • a Kétfarkú Kutyapárt és a Párbeszéd 1 százalékon áll

– ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet április-május fordulóján, az ország felnőtt lakossága körében, személyes adatfelvételi módszerrel végzett közvélemény-kutatásának.

Jelenleg a Fidesz a választókorú népesség 46 százalékának támogatását élvezi. Az április 3-i szavazás eredményeiből láttuk, hogy a kormánypárti tábor beágyazottsága minden települési kategóriában jelentős, de érzékelhető volt a növekvő szavazati arány a fővárostól a falvak felé haladva. A mostani felmérés is jelzi ezt a tendenciát: a Fideszt preferálók aránya

  • a teljes budapesti felnőtt népességen belül 35,
  • a megyeszékhelyek kategóriájában 39,
  • a többi vidéki városban 50,
  • a falvakban 54 százalék.

Az iskolázottság szerint is érzékelhetők különbségek:

  • az alapfokú végzettségűek és a szakmunkás képzettségűek 50,
  • az érettségizettek 43,
  • a diplomások 40 százaléka

a Fidesz támogatója.

Az életkor emelkedésével valamelyest erősödik a kormánypárt,

  • a húszas-harmincas korosztályban 43,
  • a negyvenes-ötveneseknél 47,
  • a náluk idősebbeknél 49 százalék

áll mögöttük.

A Demokratikus Koalíció a fővárosban a legerősebb (14 százalék), de a negyvenes-ötvenes korosztályban és a diplomások körében is az országosan mért 9 százalékos átlagát meghaladó arányban támogatják (13-14 százalék).

A Mi Hazánk a teljes népességben mért 5 százalékos átlagánál jóval erősebb a falvakban (9 százalék) és a középkorúak csoportjában (8 százalék). A párt mindegyik iskolázottsági csoportban azonos méretű táborral rendelkezik, beágyazottsága e tekintetben egyenletes.

Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×