Óvatosságra int Csoma Mózes volt szüuli nagykövet a dél-koreai médiában megjelent és körbeidézett különböző információkkal kapcsolatosan; „egy állítólagos hírszerzési jelentésre hivatkozva közölte egy dél-koreai újság azt, hogy Kim Dzsong Un lányát kinevezték rakétaügyi általános igazgatónak. Ezzel kapcsolatban még a legmérvadóbb dél-koreai forrás, a szöuli hírügynökség sem tett közzé semmi információt” – fogalmazott az InfoRádió megkeresésére.

Ezzel párhuzamosan olyan információk is most ismét megjelentek a dél-koreai sajtóban, hogy elképzelhető: a kislányt nem is úgy hívják, ahogy, nem Dzsue, hanem Dzsu He.

Rámutatott: a dél-koreai információk is alapvetően különböző hírszerzési morzsákra építkeznek, és gyakorlatilag az észak-koreai sajtó még soha nem írta le ennek a kislánynak a nevét, csupán úgy hivatkozik a leányzóra, hogy „tisztelt gyermek”.

Hogy egyáltalán tényként lehet-e azt kezelni, hogy az észak-koreai diktátor a saját lányának akarja átadni a hatalmat és utódjának jelöli, arról Csoma Mózes azt mondta: az elmúlt két év során minden jel abba az irányba mutat, hogy egyértelműen egy női ágon történő hatalomátadásnak nézünk elébe.

„Kim Dzsong Un két éve folyamatosan magával viszi mindenfajta eseményre a kislányát, a vezetés részeként mutatja be, aposztrofálja őt, ez egyértelműen ebbe az irányba mutat. Észak-Korea lényegében egy monarchikus államnak tekinthető. Annak ellenére, hogy sztálinista külsőségekben működő monarchikus állam, itt tulajdonképpen egy apáról gyermekre szálló monarchikus hatalomátadási struktúra alakult ki már az 1970-es évek óta, és valószínűleg

Kim Dzsong Un jelenleg a kislánya minél hamarabbi felkészítésével, bemutatásával, a világ előtti demonstrálásával egy ilyen lassú és fokozatos hatalomátadási folyamatot készít elő,

és minél inkább be akarja biztosítani azt, hogy a kislánya megfelelően tudja majd átvenni az ország irányítását” – magyarázta.

Ha viszont a dél-koreai források nem tévednek, Csoma Mózes akkor sem lát kockázatot abban, hogy egy 13 éves lány vezeti az ország atomprogramját, el is mondta, hogy miért.

„Igazándiból névleges pozícióról van szó. Természetesen nem úgy kell elképzelni, hogy a 13 éves kislányt odaültetik a ballisztikus rakéták vezérlőpultjához,

és innentől kezdve mint egy számítógépes játékkal tudna nagyon komoly kérdésekről dönteni.

Megfelelő kontroll alatt van.”

Hozzátette: amikor a második generációs hatalomátadás folyamata zajlott Észak-Koreában, akkor is azért fokozatosan történt meg az, hogy névlegesen különböző pozíciókat a kijelölt utódnak adtak át.