Infostart.hu
eur:
382.91
usd:
331.53
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 12. konferenciáján az az Országház, Felsõházi üléstermében 2026. február 27-én. A kormányfõ mögött Kövér László házelnök.
Nyitókép: Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: Európa bajban van és zűrzavaros évek előtt áll

A következő éveket az Európai Unión belül a bizonytalanság fogja meghatározni: jelen lesznek az erőteljes föderalista törekvések és egyre erősödni fognak a nemzeti szuverenitást akaró és ilyen Európában gondolkodó erők – jelentette ki a miniszterelnök a délkelet-európai országok parlamenti elnökeinek 12. konferenciáján pénteken az Országházban. Az Európai Unió bővítési perspektívája beszűkült – tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint új európai biztonsági rendszerre van szükség.

Orbán Viktor kiemelte: Európa bajban van és ahhoz, hogy a nemzetközi politikában a súlyos zavarokat kezelni lehessen, egyetértést kell kialakítani a baj természetét illetően. Amíg nem értjük meg, hogy mi a baj, és nem alakítunk ki egyetértést, addig nem tudunk közös megoldást találni.

Azt mondta: az Európában lévő bajok oka magyar nézőpontból a világ hatalmi rendszerének megváltozása. „Ez a folyamat nem elkezdődik, hanem benne vagyunk. Ezt mi magyarul úgy hívjuk, hogy lezárult a liberális világrend korszaka a nyugati világban” – jegyezte meg.

A nemzetközi politikát a liberális világrend idejében az államokkal vetekedő súllyal és erővel befolyásolták a nemzetközi intézmények és NGO-k. Ennek a nemzetközi politikának az aranykora volt a liberális világrend. „Mi, állami vezetők, ezt úgy éltük meg, hogy folyamatosan egyre csökkent az autoritásunk és a szuverenitásunk a saját országainkkal összefüggő nemzetközi ügyekben. Az Európai Unión belül pedig szinte kizárólagos pozícióban voltak azok az országok és szellemi irányzatok, amelyek minél teljesebb föderalista Európai Unióban gondolkodtak.

Most elkezdődött a nemzetek Európájában gondolkodó patrióta államok és eszmék korszaka”

– jelentette ki Orbán Viktor. Megjegyezte: még egyszerre vannak jelen, talán még a régi rend eszméit képviselők vannak többségben, de az erőviszonyok folyamatosan kiegyenlítődnek.

Az Európai Unió bővítési perspektívája beszűkült – mondta a miniszterelnök, aki szerint

a nyugat-balkáni országok tagsági perspektívája ma szűkebb, mint bármikor korábban volt, és az orosz–ukrán háború folytatása folyamatosan szűkíti ezt a perspektívát.

A kormányfő ugyanakkor arra biztatta az érintett országokat, ne adják fel az európai ambícióikat, de miután nem lehet tudni, milyen hosszú időt kell még az Európai Unión kívül tölteniük, és a háborútól függően ez lehet nagyon-nagyon hosszú idő is, fontolják meg, hogy készüljenek saját nemzeti fejlődési stratégiákkal is, amelynek kiindulópontja az, hogy ezen országok nem tagjai az Európai Uniónak.

A miniszterelnök kiemelte: „ha a tagság bekopogtat”, akkor Magyarország támogatására számíthatnak, „ha a tagság nem kopogtat be” és az országoknak nemzeti fejlesztési stratégiákat kell folytatniuk, akkor úgy, mint eddig, Magyarországra, a magyar gazdaságra, a magyar kormányra és személy szerint rá is számíthatnak.

Új európai biztonsági rendszer kialakítását, fegyverkorlátozási megállapodások megkötését sürgette a miniszterelnök.

Orbán Viktor azt mondta, e két feltétel teljesülése után lehet arról tárgyalni, mi legyen Ukrajnával, „ez a magyar logika”.

A kormányfő az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta, az európai országok többsége azt mondja, hogy a háborút Ukrajnának meg kell nyernie a frontvonalokon, és az EU-nak úgy kell tekintenie erre a háborúra, mint sajátjára. Magyarország álláspontja az, hogy a háborúnak nincs megoldása a frontvonalon, ez a stratégia téves, akkor is, ha ezt a nagy európai országok vezetői hirdetik – mondta. Orbán Viktor úgy folytatta, Európának arra kell törekednie, hogy új biztonsági rendszert hozzon létre, és egy nagy nemzetközi megállapodásnak nem is Ukrajnáról kellene szólnia.

Egy nagy összeurópai, Oroszországot is magába foglaló megállapodásnak egy új európai biztonsági rendszerről kell szólnia, amely biztonságot ad a rendszerben részt vevő minden országnak

– fogalmazott, hozzátéve, ez a következő évtizedek békéjének záloga.

Címlapról ajánljuk
Hol lesz a „következő Dubaj”? – az Irán elleni háború megtépázta a metropolisz hírnevét

Hol lesz a „következő Dubaj”? – az Irán elleni háború megtépázta a metropolisz hírnevét

Vaskézzel csapnak le Dubajban a hatóságok a közösségi médiában rakétatámadásokat posztolókra. Elköltöznek az „ex-pat”-ek (a gazdagabb országok migránsait hívják így) Dubajból, az Egyesült Arab Emírségek pénzügyi központjából. A luxusvárost az adómentességet kereső külföldi dolgozók, az életmódjukkal kérkedő influenszerek és – erről kevesebb szó esik – az ázsiai országokból érkezett kétkezi dolgozók népesítették be. Az Irán ellen indított amerikai–izraeli háború azonban Teherán célpontjává tette. Máris megjelentek a lehetséges jelöltek az „Új Dubaj” helyére.

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Ezt a legtöbb magyar elrontja a LinkedIn-en, pedig lehetne jól is használni

Ezt a legtöbb magyar elrontja a LinkedIn-en, pedig lehetne jól is használni

A LinkedInt Reid Hoffman és több társalapító hozta létre, 2003-ban indult el, kifejezetten szakmai kapcsolatépítésre és álláskeresésre. Ma viszont már sok iparágban az a hely, ahol eldől, hogy egyáltalán szóba állnak-e veled. Közben az AI és a Google is innen szedik a „hivatalos képet” rólad: ha nem mondod el, ki vagy és mit csinálsz, majd megírja helyetted az internet — csak talán rosszabbul. A Portfolio Checklist Extrában Pataki Gergellyel, az Invite Agency alapítójával arról beszélgetünk, mire jó a LinkedIn 2026-ban, mi számít spammnek, és mi az a minimum jelenlét, amitől végre üzlet lesz belőle, nem csak folyamatos scrollozás. Azt is elmondjuk, milyen gyakran érdemes posztolni, és hogy kell jól megtalálni egy potenciális ügyfelet, megrendelőt, üzleti kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×