Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
A szavazatszámláló bizottság tagjai mozgóurnával egy nyugdíjas szerzetesnél az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson Petőfiszállás-Szentkúton 2022. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Jogerős az országgyűlési választás eredménye

Jogerőssé vált az április 3-ai országgyűlési választás eredménye, miután a Kúria a választás országos listás eredményét megállapító határozat ellen a Mi Hazánk Mozgalom által benyújtott egyetlen jogorvoslati kérelmet is elutasította szombaton.

Az április 3-ai választás egyéni választókerületi eredményei április 12-ére mindenhol jogerőssé váltak, a Nemzeti Választási Bizottság pedig - miután valamennyi jegyzőkönyv a rendelkezésére állt - csütörtökön megállapította az országos listás eredményt, azaz hogy az egyes országos listák hány mandátumra jogosultak és hogy az országos listákról mely jelöltek jutottak mandátumhoz.

Az NVB határozata ellen egy napon belül lehetett jogorvoslatot benyújtani, az egyetlen felülvizsgálati kérelmet a Kúria szombaton el is bírálta.

A Mi Hazánk Mozgalom azt kérte felülvizsgálati kérelmében, hogy a bíróság változtassa meg az NVB határozatát, és rendelje el a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélszavazatainak újraszámolását. Arra hivatkozott, a levélszavazatokat megszámoló Nemzeti Választási Irodának (NVI) nemcsak az eredménymegállapító jegyzőkönyvek, hanem a rendelkezésére álló összes adat nyilvánosságát biztosítania kell, legalább napi frissítéssel.

Arra is hivatkozott a párt, hogy az NVI megakadályozta a levélszavazatok ellenőrzése során felvett napi jegyzőkönyvek és nyilatkozatok megismerhetőségét és ez oda vezetett, hogy adatok hiányában a párt NVB-be delegált tagja nem tudta kétséget kizáró módon eldönteni, hogy a sérült borítékban érkezett, a posta által átcsomagolt levélszavazatok sérülése milyen mértékű, azok érvényesek-e.

A Kúria szerint a felülvizsgálati kérelem nem alapos, az országos listás szavazás eredménye a már jogerőre emelkedett részeredmények összegzése, ezért annak egyes részelemei önmagukban már nem vitathatóak, kizárólag a szavazatszámok összesítése vagy a mandátumok kiosztása során vétett jogsértés alapján támadható.

A Kúria felhívta a figyelmet arra: a párt felülvizsgálati kérelmében az NVB-határozat megváltoztatását kérte azzal, hogy a Kúria az NVI-t kötelezze a szavazatok számlálásával és a választási eredményt megalapozó adatok nyilvánosságra hozásával kapcsolatos kötelezettsége teljesítésére. A felülvizsgálati kérelem indokaként megjelöltekre - az NVI eljárásnak jogsértő volta - azonban a választási eljárási törvény önálló jogorvoslati eszközt tartalmaz, amit kérelmező nem merített ki - tette hozzá a Kúria.

A bíróság hangsúlyozta: az országgyűlési képviselők 2022. évi választásához kapcsolódó országos listás eredmény megállapítása során az NVI és az NVB eljárása és az elkülönült jogorvoslati eszközök nem moshatók össze. Emiatt a Kúria nem is vizsgálhatta az NVI tevékenységére vonatkozó kérelmezői előadás megalapozottságát.

A bírság ezek alapján az NVB határozatát helybenhagyta. A Kúria döntése jogerős.

Az NVB országos listás eredményt megállapító határozata tehát jogerőre emelkedett. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eredménymegállapításhoz kapcsolódó valamennyi döntés jogerőssé vált, azaz kialakult a választás jogerős végeredménye.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×