Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Nyitókép: Pixabay/KahlOrr

Nem kell a Porsche Kínában

A német luxusmárka a gyenge eladások miatt 2026-ra mintegy 30 százalékkal csökkenti kereskedői hálózatát, és megszünteti saját elektromos töltőhálózatát is.

A cég most azt tervezi, hogy kisebb de exkluzívabb jelenléttel próbál alkalmazkodni a megváltozott kínai piacához - írja a Carscoops oldalra hivatkozva a hvg.hu.

Alexander Pollich, a Porsche China vezérigazgatója megerősítette, hogy a márka kereskedéseinek száma már 150-ről 114-re csökkent 2025-re, és a tervek szerint 2026-ra mindössze 80 üzlet marad. A vállalat szerint nem a darabszám növelése a cél, hanem az értékesítési hálózat „minőségi optimalizálása”, illetve különleges, exkluzív modellek kínálása. A Porsche közben folytatja költségcsökkentő programját, miközben a megtakarításokat kutatás-fejlesztésre – különösen a sanghaji K+F központra – fordítja; helyi autógyártás viszont továbbra sem szerepel a tervekben.

A lépések hátterében a folyamatosan zuhanó kínai eladások állnak.

A Porsche 2025-ben mindössze 41 938 autót adott el Kínában, ami 26,3 százalékos visszaesés a 2024-es 56 887 darabhoz képest. Ez már a negyedik egymást követő év csökkenés, és három év alatt összesen 56 százalékkal esett vissza a márka kínai értékesítése.

Stratégiai váltásként a Porsche 2026. március 1-jétől fokozatosan leállítja saját kínai elektromos töltőhálózatát is, ami mintegy 200 töltőállomást érint. A márka így teljesen kivonul a helyi töltési infrastruktúra üzemeltetéséből.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×