Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Nyitókép: Forrás Rádió

Odavágott az amnesztia a nyelviskoláknak

Évről évre csökken a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, a nyelviskolákba is kevesebben járnak.

Tavaly 86 ezren próbálkoztak, közülük 59 ezren kaptak a vizsga végén bizonyítványt. A sláger az angol volt tavaly is, valamivel több, mint 46 ezren már bizonyítottan jól beszélnek angolul, 9700-an pedig német nyelvvizsgát tettek. Ugyanakkor 2019-ben még 82 ezren kaptak nyelvvizsga-bizonyítvány, 2011-ben pedig 99 ezren - írta a Világgazdaság az Oktatási Hivatal (OH) adatai alapján.

Szakemberek nyilatkozataiból pedig kirajzolódott, a nyelvvizsgázószám csökkenésének hátterében nemcsak a pandémia, hanem a nyelvvizsga-amnesztia is áll. Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (Nyesze) elnöke emlékeztetett: a szakma nem értett egyet azzal, hogy idén is – ugyanúgy, mint tavaly – kiadták a diplomákat nyelvvizsga nélkül.

Ahhoz, hogy valaki egy nyelvvizsgáig eljusson, egy hatékony nyelviskolai környezetben 600 nyelvi órára van szüksége, miközben a közoktatásban csaknem 1000 órát tanulnak a diákok. Annak hátterében, hogy sokan mégsem képesek nyelvvizsgát tenni, a tanítás minősége mellett az alacsony pedagógusbérek miatt kialakult nyelvtanárhiány is állhat.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke, nyelvtanár szerint szükség lenne az irreálisan magas túlóraelvárások csökkentésére, a pedagógusok adminisztrációs terheinek a mérséklésére – és béremelésre, hogy ne kelljen egy nyelvtanárnak a megélhetése érdekében különmunkákat vállalnia.

Több nyelviskolai szakember is egyetértett abban, hogy rendkívül jó lehetőség az online vizsgázás, és az elmúlt két évben folyamatosan emelkedett azoknak a nyelvtanulóknak a száma, akik éltek az új típusú technológiával.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×